A szakképzés és a bérfelzárkóztatás lehet az ágazat fejlődésének a kulcsa

A kertészetben tapasztalható munkaerőhiány már az ágazat fejlődését korlátozza, de van lehetőség arra, hogy több dolgozót vonjanak be a termelésbe – hangzott el az Országgyűlés kertészeti albizottságának legutóbbi ülésén.

További kormányzati lépések szükségesek a kertészeti munkaerőhiány enyhítésére, az albizottság múlt heti ülésén ezért is került napirendre a téma. Az agrárkamara időben felismerte a problémát, és foglalkozik is vele, mivel ha nem születik megoldás, akkor nem fejlődik a kertészeti ágazat – jelentette ki a bizottság előtt Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti osztályának elnöke. A parlament nemrég kamarai kezdeményezésre fogadta el a mezőgazdasági idénymunkát rugalmasabbá tévő új jogszabályokat, de további lehetőségek is léteznek a helyzet javítására. Ilyen például a munkaerő-megtartás, vagyis hogy a cégek ne egymástól csábítsák el az alkalmas dolgozókat, a szakképzés javítása, ami a szükséges gépesítés, illetve a precíziós gazdálkodás terjedése miatt fontos, valamint a közfoglalkoztatottak visszaterelése a mezőgazdaságba, méghozzá állandó munkaerőként – mondta az osztályvezető.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a kormány munkaerőpiaci gondokat enyhítő intézkedései között említette, hogy könnyítettek az egyszerűsített foglalkoztatáson, mérsékelték a személyi jövedelemadót és a társasági adót, valamint munkahelyvédelmi akciótervet hirdettek. A foglalkoztatásbővítő csomag részeként 2020-ig 150 ezerre kívánják csökkenteni a közfoglalkoztatottak számát, mert a cél, hogy a munkavállalók elsősorban a versenyszférában keressenek és találjanak munkát.

Az ülésen megszólalók közül többen is szkeptikusak voltak a közfoglalkoztatás hatékonyságával kapcsolatban: például azért, mert a cégek nem közvetlenül szerződhetnek az adott személyekkel, vagy azért is, mert egyes önkormányzatok éppen a mezőgazdasági idénymunkák idejére hirdetik meg saját települési közmunkáikat. Farkas Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke úgy vélte, egyes megyékben a közfoglalkoztatotti körben már nincs akkora tartalék, hogy az agrárium problémáin érdemben javítana.

Más területeken viszont van munkaerő-tartalék. A felszólalók szerint akár a nyugdíjas-szövetkezeteket is be lehet vonni a mezőgazdasági termelésbe, hosszú távon a duális képzésben, a tanulói szerződések számának növelésében is jó lehetőség rejlik, illetve a mezőgazdaságból korábban kikerült negyven év alattiak és felsőfokú végzettségűek visszavezetése is kiút lehet. Abban többen egyetértettek, hogy elengedhetetlen a bérfelzárkóztatás, a sok kézi munkát igénylő munkafázisok termelékenyebbé, korszerűbbé és könnyebben végezhetővé tétele.

Keleten nehezebb

A kertészeti ágazatban kialakult munkaerőpiaci helyzet több tényezőre vezethető vissza, de általánosságban a fő ok a csökkenő népesség – mondta egy korábbi rendezvényen felvázolt helyzetelemzésében Domján Erika, a FruitVeb ügyvezetője. Egyre kevesebben kerülnek iskolai képzésbe, a bekerülők pedig inkább a felsőoktatást célozzák meg, nem a szakmunkát, a szakképzés pedig egyébként is gyenge. Emellett egyre nagyobb a belföldi és a külföldi elvándorlás. A mezőgazdaságban a kereseti szint 204 ezer, míg a nemzetgazdasági átlag 263 ezer forint. A belföldi mobilizációra részben magyarázat a jelentős kereseti különbség: Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom megyében sokkal több bért tudnak kínálni más munkákban is, mint a kertészetekben erős Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megyében, ráadásul a kelet-magyarországi agrárvállalkozások a folyamatosan emelkedő minimálbért sem tudják kigazdálkodni.

Könnyebben végezhetővé és hatékonyabbá kellene tenni a kézimunka-igényes termelést