Beruházási dömpingre számítanak

Csak decemberben 133,9 milliárd forint támogatásról döntött a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési program (VP) keretében – közölte Kis Miklós Zsolt, a tárca államtitkára. Tavaly összesen 690 milliárd forint támogatást ítéltek oda az 1300 milliárdos keretösszegű programban, és év végéig a források 87 százalékára, 1127 milliárd forintra vállaltak kötelezettséget. Még harminc felhívás nyitott, 315 milliárd forintos kerettel. Két új kiírás jelenik meg a közeljövőben: energiahatékonyság javítására az agrártermelőknek 30 milliárd, a kis élelmiszer-feldolgozóknak 5 milliárd forintos keretösszeggel, míg borszőlőültetvények telepítésére 4 milliárd forintig lehet pályázni.

Tavaly 106 milliárd, 2016-ban pedig 101 milliárd forintot fizettek ki, de az államtitkár szerint a kifizetett összeg idén jelentősen megemelkedik. A közbeszerzésekkel nem érintett beruházások nagy része ugyanis még ebben az évben megvalósul. A nagyobb összegű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárások lefolytatásának időtartama a kérdés, de az államtitkár a második fél évtől ebben a körben is nagyobb beruházási hullámra számít.

A decemberi döntések közül kiemelte a kis méretű terménytárolók, szárítók és tisztítók építésére és korszerűsítésére kiírt pályázat keretében 38 milliárd forinttal támogatott 838 projektet. Mint mondta, ezek megvalósulása után a kisebb gabonatermelők kitettsége csökken, és nem lesznek kénytelenek az aratási időszakban, nyomott áron eladni terményüket. Mivel még nem bírálták el az összes kérelmet, Kis Miklós Zsolt úgy véli, a támogatási összeg meg fogja haladni a 40 milliárd forintot, ami így több mint 80 milliárd forint értékű beruházást generál. Szintén nagy segítség a kisebb gazdálkodóknak, hogy 3800-an nyertek támogatást a kertészeti gépek beszerzésére kiírt pályázaton, összesen 21,7 milliárd forint értékben.

A korábbi programok – a Phare, a Sapard és az Új Magyarország vidékfejlesztési program – tapasztalatai és a kormány által kapott felhatalmazás alapján a VP minden prioritásában a rendelkezésre álló keretnél 10 százalékkal magasabb összegre vállalhat kötelezettséget a Miniszterelnökség. A korábbi gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a beruházások 15-20 százaléka nem valósul meg, így végül a kereten belül maradhatnak.