Megosztottak a japán jegybankárok

Nehéz helyzetbe hozta a japán jegybankot a pénteki inflációs adat. A statisztikai hivatal szerint a fogyasztói árindex 1 százalékkal nőtt tavaly decemberben, ami ugyan messze a legjobb havi adat 2017-ben, de még mindig bőven elmarad a 2 százalékos jegybanki céltól. A maginfláció 0,9 százalékos volt. A hivatal szerint még nincs inflációs nyomás, ami azt sugallja, hogy a jegybank ultralaza monetáris politikájában nem lesz változás. A Bank of Japan legutóbbi kamatdöntő ülésének pénteken közzétett jegyzőkönyve szerint viszont a bank döntéshozói megosztottak a monetáris politika kapcsán. A tanács több tagja is úgy érvelt: van lehetőség kamatot emelni és lassítani a kötvényvásárlást, ha az infláció az 1 százalékos szint közelében megragad, a pénznyomtatás ugyanis hosszú távon több kárt okoz.

Elemzők szerint az infláció stabilizálódása erősen kétséges, Mutou Hiroaki, a Tokai Tokyo Research Center elemzője szerint az olajár emelkedésének lendülete alábbhagy idén, ami az árindex emelkedését is visszafogja majd. Ilyen körülmények között a jegybank csak nehezen tudna változtatni a politikáján, a piac ugyanis már most is ideges a szigorítás várható következményei miatt. A problémát a jegybank elnöke, Kuroda Haruhiko is szóba hozta davosi beszédében. A jegybankár optimistán úgy fogalmazott: a bérnyomás és az inflációs nyomás elegendő, hogy elérjék a 2 százalékos célt, ám addig a jegybank támogatja a gazdaságot, tehát folytatja a pénznyomtatást. A piac úgy tűnik, nem hisz a jegybankárnak: a beszéd után a jen csaknem 1 százalékot erősödött a dollár ellenében.