Az MNB szerint a Kúria félreértette a jegybanktörvényt
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz (PST) telepíti. Ugyanakkor – mivel nyilvánvalóan ellehetetlenítené a PST működését, ha a testületi döntéshozatali szervnek évente sok ezer ügyben egyedi döntést kellene hoznia, ezért – a jogalkotó lehetővé tette, hogy a kiadmányozási jogot a PST ügyrendjében az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhassa át.
A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint is „a törvény a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács a (…) hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen (…).”
A Kúria tegnap két ítéletében a „kiadmányozás” szó jelentését kizárólag az okirat (döntés) aláírására vonatkozó jogként határozta meg, holott az az értelmező szótár és a miniszteri indokolás szerint is bővebb: döntéshozatal és a döntést megtestesítő okirat aláírása is egyben. Az MNB a Kúria döntését tiszteletben tartja, ám az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében – jelezte a jegybank lapunkhoz eljuttatott közleményében.
