Egyre többet kellett fizetni a szántókért

Tavaly az összes művelési ágat figyelembe véve 1,429 millió forint volt egy hektár mezőgazdasági hasznosítású föld átlagára a jegyzőknél kifüggesztett adásvételek paramétereiből összeállított piaci összefoglaló szerint – közölte a tegnapi tájékoztatón Sáhó Ákos, az Agrotax ügyvezetője. Az elektronikusan begyűjtött adatok feldolgozásakor a legmagasabb és legalacsonyabb értékű adásvételeket jelentő 10-10 százalékot nem vették figyelembe, így valamivel több mint 28 ezer tranzakció adatait elemezték.

Eszerint az összes magyarországi régióban egymillió forint fölött volt a föld hektáronkénti átlagára. A legmagasabb, 1,652 millió forintos átlagárat a Dél-Alföldön, a legalacsonyabbat pedig – 1,116 millió forintot – Észak-Magyarországon mérték. Megyei szinten a Budapesthez tartozó földek 2,411 forintos átlagára után Hajdú-Biharban és Békésben a legdrágábbak a földek 1,857, és 1,854 millió forinttal. Egyedül Nógrád megyében mértek egymillió forint alatti átlagárat, itt hektáronként 947 ezer forintért is földhöz lehetett jutni.

Az adatbázisból kiderül, hogy tavaly mintegy 280 ezer hektárnyi föld cserélt gazdát, ebből 131 ezer hektár volt szántó. Utóbbi átlagára 13 százalékkal emelkedett a 2016-oshoz képest, és elérte a hektáronkénti 1,477 millió forintot. Leginkább a Dél-Alföldön drágultak a szántók, itt az Agrotax 20 százalékos áremelkedést mért. Legkisebb a Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt az áremelkedés, mégpedig 8 százalékos.

A gyümölcsösöknél 1,694 millió, a szőlőnél 1,862 millió forint lett az átlagár. Amíg a szántóknál 8,2, addig a gyümölcsösöknél 3,3, a szőlőknél pedig 0,74 hektár volt az adásvételek átlagos területe. Az erdők átlagára 998 ezer, míg a gyepterületeké csaknem 1,1 millió forint volt tavaly.

A 2017-es szerződésekből kiderül, hogy az átlagos éves haszonbérleti díj hektáronként 49 130 forint volt. Ezen belül a Dél-Alföld majdnem 60 ezer forintos átlagával szemben Közép-Magyarországon 40 ezer forint alatt születtek haszonbérleti szerződések.

A földek eladási, illetve bérleti áraiból számolt hozamindex az Agrotax szerint tavaly 3,94 százalék volt, szemben az elmúlt évek 4 százalék feletti átlagával. Ezt az ügyvezető azzal magyarázta, hogy még némi bizonytalanság lengi körül a 2020 utáni agrártámogatási rendszert. Mivel a bérleti szerződések minimum öt évre köttetnek, vagyis már az új támogatási rendszer idejére is szólnak, a bérlők nem kockáztatják a magas díjakat. A termőföldek viszont tovább drágulnak a következő időszakban is.

„Időről időre felmerül az igény, hogy leváltsák-e a termőföld-értékelésben az aranykorona-rendszert, amire épp alkalmas lenne a környezeti szempontokat is figyelembe vevő D-e-Meter rendszer” – mondta Hermann Tamás, a Pannon Egyetem földminősítési szakértője. A százpontos rendszerben egyebek mellett a talaj összetétele, szervesanyag-tartalma, kémhatása, valamint a termőréteg vastagsága, a klimatikus és a domborzati viszonyok figyelembevételével határozzák meg az adott területek termőképességét.