A fellendülés jeleit látja az agrártárca

Mélypontra süllyedt a tavaly júniusi állatszámlálás idejére a sertésállomány: a 2,8 millió disznó 219 ezerrel, a 175,6 ezer anyakoca pedig bő 7 ezerrel volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Bár a tavaly decemberi adatokat csak e héten teszi közzé a KSH, Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára optimistán nyilatkozott, szerinte számos olyan jel is van, amely alapján kijelenthető, hogy többéves válságos periódus után kezd helyreállni a hazai sertéságazat.

A sertésvágások ugyanis tavaly – élősúlyban mérve – 0,8 százalékkal emelkedtek. Czerván György kiemelte, hogy a növekedés a hízósertésekből adódott, a tenyészállománynál pedig ellentétes volt a folyamat, és 20 százalékkal kevesebb anyakocát vágtak le tavaly, mint egy évvel korábban. Az államtitkár hasonlóan biztató jelnek tartja azt is, hogy tavaly nagymértékben emelkedett a tenyészsertés importja.

Eközben ugyanakkor az élőser­tésexport mérséklődött, az FM szerint elsősorban az élő­hízó­ser­tés-kivitel csökkenésének következtében. Ennek oka pedig az, hogy a hazai vágóhidak igénye megnövekedett a vágóállatokra, így a hizlalótelepeknek elsősorban ezt az elvárást kellett kielégíteniük. Vagyis itthon dolgozzák fel az állatokat, ami növeli a termékek hozzáadott értékét, és munkahelyeket biztosít.

Szintén kedvező körülmény, hogy hosszú évek recessziója után végre nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt: 11 százalékkal emelkedett a sertéshúsexport értéke. A legnagyobb célpiac továbbra is a japán, a román, a kínai, az olasz és a horvát.

Az áfacsökkentés hatása leginkább a sertéságazatban mérhető, hiszen a belsőségek forgalmi adójának év eleji mérséklése után ezen a termékpályán lett teljes egészében 5 százalék az áfa. A húsféleségeken belül 2016-ban a sertéshúsfogyasztás emelkedett a leginkább, fejenként 2,2 kilogrammal több sertéshús fogyott. Az egy főre jutó éves fogyasztás így 27-28 kiló körül alakul, ami még mindig elmarad a 33-34 kilós uniós átlagtól – tette hozzá az államtitkár.

A sertéstenyésztés kiemelt fontosságú a hazai agráriumban, hiszen kibocsátása 2017-ben mintegy 240 milliárd forint volt, ami a mezőgazdaság összes, 2500 milliárd forintot meghaladó kibocsátásának 9,4 százaléka. Az ágazat 17 ezer embernek biztosít megélhetést, a sertéshús feldolgozásában pedig további 7600 ember talál munkát. Ennek megfelelően hazai forrásból támogatja is a tárca: a 2010-es 6 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra emelkedtek az állatjóléti támogatások, egyéb jogcímeken újabb 15,4 milliárd forint támogatás érkezett az ágazatba – sorolta az államtitkár.

A mélypont utáni kedvező jelek ellenére az is igaz, hogy az árak ismét megindultak lefelé – mondta a Világgazdaságnak Czerván György. Ha pedig tartósan csak alacsonyabb áron tudják értékesíteni a sertéseiket a termelők, azt egy kis időeltolódással a létszám is követni fogja.

Beindul Mohács

Már több mint 90 százalékos kapacitással működik az MCS Vágóhíd Zrt. tavaly április végén átadott mohácsi üzeme – közölte Pókos Gergely, az üzem igazgatója. A Bonafarm csoport stratégiai partnereként működő vágó-, csontozó-, daraboló- és csomagolóüzem kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül a Bonafarmot is birtokló Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A mohácsi üzemben idén összesen mintegy 90 ezer tonna élőállat feldolgozását tervezik. Heti 16-17 ezer normál súlyú sertést, továbbá 800–1000 közötti nagy súlyú disznót és kocát vágnak egy műszakban. A termelés 25-30 százaléka az Európai Unión kívüli országokba – Japánba és Hongkongba – irányul, de tervezik a kínai piacra lépést is. A normál súlyú sertések 70-75 százalékát a Bonafarm sertéságazatától és a cégcsoport integrációs partnereitől szerzik be. A mohácsi vágóhíd látja el húsalapanyaggal a Pick Szeged Zrt.-t.