Inflációs adat okozott zavart a tőzsdén

Heveny piaci csapkodást váltottak ki a tegnap közölt, a vártnál gyorsabb pénzromlást jelző amerikai inflációs adatok. Az államkötvényhozamok először kilőttek, a 10 éves amerikai hozam több mint 5 bázispontos ugrással 2,88 százalék fölé ért, az euróövezet 10 éves állampapírjai 4-5 bázisponttal emelkedtek. Kora estére azonban megnyugodott a piac, enyhén csökkentek a hozamok. A nyitás előtti kereskedésben 1 százalékos mínuszban álltak a vezető amerikai börzék, az esés a nyitás után 0,5 százalékig mérséklődött, majd kora estére a pozitív tartományba fordultak az indexek. A dollár árfolyama 0,4 százalékot ugrott az euróval szemben, majd 0,7 százalékot korrigált, elérve az 1,24-os keresztárfolyamot. A reakció annak a következménye, hogy a piac egyre biztosabb benne: a Fed a korábban vártnál szigorúbb politikát folytat idén, és háromnál többször is emelhet kamatot.

A 2 százalékos előrejelzés és az 1,9 százalékos piaci konszenzus helyett 2,1 százalékra gyorsult az éves alapú januári infláció. Az árindexet az egészségügyi és élelmiszerköltségek hajtották felfelé, míg a benzin- és energiaárak lefelé húzták. Az energia- és élelmiszerárak nélküli 1,8 százalékos maginflációs adat is enyhén meghaladta a piaci várakozásokat, ám egybeesett a hivatalos előrejelzéssel. A kiskereskedelem azonban januárban visszaesett: a 0,2 százalékos becsült bővülés helyett 0,3 százalékos csökkenést mértek havi alapon.

Egyetért a szigorodó monetáris politikával, de túlzónak tartja az adatokra adott piaci reakciókat Blahó Levente, a Raiffeisen Bank szenior elemzője. Mint lapunknak elmondta, decemberben már sejteni lehetett, januárban pedig már tudni is, hogy a Fed szigorúbb lehet. Emlékeztetett: a Fed előző elnöke, Janet Yellen már decemberben is azt mondta, hogy három emelést valószínűsít 2018-ra, de egy jelentős fiskális lazítás esetén a Fed „teljesíti feladatát”. Blahó úgy vélte: az elfogadott amerikai adócsomag jelenti ezt a lazítást, a januári munkaerőpiaci adatok, valamint a Fed kormányzóinak korábbi nyilatkozatai pedig már januárra valószínűvé tették, hogy négyszer emel idén a központi bank. Az elemző biztosra veszi a kamatemelést márciusban, júniusban és decemberben, és egy szeptemberit is valószínűsít.

Blahó azonban pozitívnak tartja a hozamemelkedést, a piac beárazza a gazdaság teljesítményét. Márciusra 3 százalékos, júniusra pedig 3,2 százalékos 10 éves államkötvényhozamra számít, de ezen a szinten megakadhat az emelkedés. Egyelőre nem látszik, hogy trendforduló lehetne, a 80-as évek óta csökkennek az amerikai kötvényhozamok, vélhetően nem fognak visszatérni a magas, 8-10 százalékos hozamszintek. Szerinte az euróövezet hozamai lekövethetik az amerikai mozgást, ha az Európai Központi Bank tényleg befejezi szeptemberben a kötvényvásárlási programot.