A kamatdöntésekre figyel fél Európa

Piacütő makroadatokban szegény hét elé nézünk, ám némi izgalmat azért belecsempészhetnek ebbe a jegybankárok. A kamatdöntő üléseken inkább a szóhasználat, a kommunikáció változhat, s nem az irányadó ráta.

Szerdán tartja kamatdöntő ülését a Román Nemzeti Bank. Az eseményt azért is érdemes megkülönböztetett figyelemmel kísérni, mert sokak szerint Románia már a régió előtt jár, a többi kelet-közép-európai ország némi késésben van délkeleti szomszédunkhoz képest. A román gazdaság több éve gyors ütemben bővül, a munkaerő-tartalékok náluk is elfogyóban vannak, két számjegyű a bérdinamika. Meglódult az infláció, meghaladta a 3,2 százalékot, és várhatóan gyorsan emelkedik tovább – az év közepére akár az 5 százalékot is megközelítve –, mielőtt csökkenésnek indulna, érdemben meghaladva így is a 2,5 százalékos inflációs célt.

Mivel a gazdaságban jelentkeztek a túlfűtöttség korai jelei, a jegybank három hónapja emeli a kamatokat. Az első két alkalommal csak a kamatfolyosó alját növelte 25 bázisponttal, a legutóbbi ülésen azonban már sor került az alapkamat emelésére is, és a ciklus várhatóan folytatódni fog. Azt sem érdemes szem elől téveszteni, hogy a román sztorit a régió többi gazdaságával való számos hasonlóság mellett több tényező is egyedivé teszi.

Az elmúlt években sikerült a költségvetési hiányt nulláról 3 százalékra emelni, ez fűti a gazdaságot. Az élelmiszerek súlya lényegesen nagyobb az inflációs kosárban, mint más országokban, így jobban érvényesült a tavalyi évet jellemző élelmiszerár-emelkedés. A külső egyensúly deficitet mutat, ami a költségvetési problémákkal együtt leértékelődési nyomás alá helyezte a román lejt. Minden szempontot mérlegelve Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ stratégája úgy látja, a jegybankárok ezúttal nem nyúlnak az alapkamathoz, azt a 2 százalékos szinten tartják. Ha mégis kamatemelésre kerülne sor, az segíthetne megállítani a lej gyengülését. Ugyanebben az időben Varsóban is kamatdöntő ülést tart a központi bank, az elemzői várakozások ott is arról szólnak, hogy ezúttal marad az 1,5 százalékos irányadó ráta. Csütörtökön a briteknél lesz kamatdöntés, de a fél százalékon álló rátához aligha nyúl a Mark Carney vezette Bank of England.

Az előzetes adatok szerint éves összevetésben 2,7 százalékkal bővült az eurózóna gazdasága 2017 utolsó negyedévében, miközben a harmadik negyedéves adatot 2,8 százalékra, felfelé javították. Ezzel a 2017-es teljes GDP-bővülés 2,5 százalék. Mivel az első becslés még csak korlátozottan tartalmazza az övezet erejét döntően meghatározó német gazdaság adatait, könnyen elképzelhető, hogy változás lesz az eurózónás mutatószámban.

Ez február közepén derül ki, amikor a Destatis közli a német növekedési adatot és annak összetevőit. Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője szerint meglepetés inkább pozitív irányba képzelhető el. Utalt arra, hogy a német GDP a harmadik negyedévben 2,8 százalékkal bővült éves bázison, és a negyedik negyedévre rendelkezésre álló adatok szerint folytatódhatott a jó teljesítmény. Az emelkedő exportérték, az ipari termelés gyorsuló bővülése, az októberi beesés után visszapattanó kiskereskedelmi forgalom egyaránt ebbe az irányba mutat. Sőt, mivel 2016 negyedik negyedévében mindössze 0,4 százalékos negyedéves bázisú növekedést regisztráltak, még az sem kizárt, hogy tavaly év végén 3 százalék fölé emelkedett a dinamika.

Nem látszik semmilyen jel, amely a kiváló teljesítmény romlását vetítené előre, legalábbis rövid távon. Kedden az ipar megrendelésállományának decemberi változásáról, szerdán az ipari termelés év végi alakulásáról kapunk adatokat, de hatalmas meglepetésekkel ezúttal nem számolnak a piacon.

A német gazdaság növekedési üteme gyakorlatilag utolérte az Egyesült Államokét, miközben tetemes külső többlete van, szemben Amerikával, amely egyelőre eredménytelenül próbálkozik nyomasztó külkereskedelmi deficitjének lefaragásával. Emellett a monetáris szigorítás az Egyesült Államokban már közeledhet a vége felé, miközben az eurózónában még el sem indult. A profitrepatriálást segítő adócsomag dollárerősítő hatása mérsékelt lehet, mivel a külföldön tartott eszközök jó része dollárban denominált. Összességében fundamentálisan és technikai szempontból is könnyű érveket találni a dollár erősödése ellen – állapítja meg Dunai Gábor.