Lázár: több pénz több Európát jelent

Nem segélyt kérünk, hanem partnerséget ajánlunk, ezért pedig befektetési lehetőséget nyújtunk. Közép-Európa nem probléma, hanem megoldás – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a V4+ tanácskozások után tartott sajtótájékoztatón. Mint hangsúlyozta, alapvetően gazdasági fókuszú költségvetésre számítunk, a kohéziós alapok és a közös agrárpolitika (KAP) továbbra is fontosak. Több Európához több pénz kell.

A megbeszélésen részt vevő nyolc tagország egyetértett a bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI) arányos befizetések növelésének szükségességében. A magyar álláspont szerint 1,2 százalékig is elmehetünk, de az 1,1 százalékkal is elégedettek lehetünk. Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi forrásokért felelős biztosa hozzátette, hogy jelenleg a GNI arányában 1 százalék a befizetés, amit akár 1,1 százalékra is emelhetünk.

Lázár János kiemelte, hogy az EU bürokráciáját le kell egyszerűsíteni, a költségvetést pedig egyszerűbben, gyorsabban kell végrehajtani. A kohéziós politika kapcsán hangsúlyozta, hogy az része volt a magyar csatlakozásnak. A kohéziós alapra szükség van, mert még nem fejeztük be a felzárkózást. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nettó befizetők száma most először csökken, ez pedig új kihívás elé állítja a tagországokat. Bár Günther Oettinger szerint is csorbíthatja a számokat az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése, de a biztos úgy látja, hogy emiatt nem szabad túlzottan csökkenteni a KAP-alapot.

„Szeretnénk, ha a 2020–2027-es költségvetés olyan fejlődést biztosítana, amelynek köszönhetően a következő büdzsénél már nettó befizetők lehetnénk” – jelentette ki Lázár János.

A miniszter és Günther Oettinger is felhívta a figyelmet arra, hogy a következő költségvetésben több olyan új kihívással is meg kell küzdenie az EU-nak, amelyek forrásokat is igényelnek. A Brexit és az America First típusú nemzetfelfogás előretörése mellett ilyen a menekültügy kezelése és a külső határok védelme.