Sok százmilliárdos állami támogatás startol el

Nagyjából 50 százalékkal több vendégéjszakát könyvelhettek el a kereskedelmi szálláshelyek 2017-ben, mint hét évvel korábban. A tavalyi növekedéssel már csaknem 10 milliós a többlet, ami – mint Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója rámutatott – jelzi, hogy Magyarország biztonságos úti cél. A turisztikai szektor tavalyi, a hét évvel ezelőttihez mért 112 százalékos árbevétel-növekedését jelentős állami és önkormányzati beruházások is megalapozták. Kiemelkedően teljesít a gyógy- és egészségturizmus, valamint a kulturális és sportturizmus – sorolta Guller Zoltán. A további fejlesztéseket is van mire alapozni: a legfontosabb küldő országok mindegyikéből legalább 20 százalékkal vagy még nagyobb arányban nőtt a turisták száma. Amerikából 81 százalékkal többen jöttek, és még csak most indul be a Budapest–New York és a Budapest–Chicago közvetlen légi járat. A kínai és a koreai vendégek körében több mint háromszoros a növekedés, Ázsia egészéből pedig 150 százalékkal nőtt a hozzánk érkezők aránya. A kínai vendégszám robbanásszerű emelkedését vetíti előre, hogy – mint arról novemberi látogatásán a magyar kormányfő a kínai miniszterelnökkel megállapodott – Kína Budapestre költözteti legnagyobb online utazási irodájának a központját.

A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia keretében nem pontszerűen, hanem összehangoltan tervezett fejlesztések 2030-ig 300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítik a hazai szálláshelyek fejlesztését. Az MTÜ vezérigazgatója elmondta: a támogatásokból 30 ezer szoba újulhat meg, ez a kereskedelmi szálláshelyek harmada. A panziófejlesztési pályázat óriási sikerrel startolt, e szálláshelyek több mint fele, 580 egység tulajdonosa máris benyújtotta jelentkezését. A kiemelt fejlesztési térségek mindegyikére megjelenik néhány héten belül a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési pályázat kiírása, és 10 milliárd forintos kerettel megkezdődik négy világörökségi helyszín fejlesztése. A Hortobágyra 3 milliárd forintot szánnak, befejeződik a szigligeti vár felújítása, elkezdődik a sátoraljaújhelyi üveghíd építése, és beindul a 70 kilátót magában foglaló balatoni projekt.

Jelentős fejlesztés előtt áll Vác, Zebegény, Szentkút, Visegrád, Szentendre, Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Hévíz, Zalakaros, Kehida, Lenti, valamint Nógrád és a Mátra. Esztergom 12 milliárd forintból újulhat meg. Tavasszal kerül a kormány elé a 150-200 milliárdos forrásigényű egészségturisztikai stratégia, valamint a budapesti agglomeráció, Szeged–Makó és a Mátra–Bükk kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánítását kezdeményező javaslat – hangzott el. „A háromféle áfakulcs ügyében a januárban életbe lépett csökkentés után egyelőre nem várható újabb döntés – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Guller Zoltán –, szakmai szervezetekkel közösen mérik fel a tapasztalatokat.”