Sokéves hiányjel a konferencia-központ

A turistaforgalom további növekedését, a ki- és beutazások számában egyaránt emelkedést várnak az idei évben az utazási szakma képviselői – hangzott el a Magyar Turisztikai Szövetség által szervezett háttérbeszélgetésen. Itt a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, Erdei Bálint arról beszélt, hogy tagjaik várakozásai szerint a tavalyi 5 százalékos forgalomnövekedés fenntartható, sőt az utazók védelmében szigorodó jogszabályi előírások és garanciák hatására a szervezett utazások piaca tovább nő. Mindeközben a gyakori, rövid utazások felé tolódik tovább a kereslet, amelyben új trendek is látszanak, mint például a tengeri hajós utak térhódítása. A kulturális körutazások közül európai viszonylatban a francia, a portugál, a spanyol a legnépszerűbb, de nagy igény van izraeli, mexikói, argentin, perui és ázsiai szervezett utakra is. A közeli tengerpartok közül a horvát, a görög, az olasz, a bolgár és a spanyol népszerű, és folytatódni látszik a tavaly tapasztalt trend: visszatérnek a turisták a török, az egyiptomi és a tunéziai nyaralóhelyekre.

Budapest is egyre több turistát vonz, a magyar főváros egyre trendibb, de a 2,6 éjszakás átlagos tartózkodási idő kevés ahhoz, hogy félnaposnál hosszabb utakra is elvigyék a vendégeket – jelezte a Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke, Kálmán István. A szövetség tagjainak körében végzett felmérés szerint Budapest erőssége a külföldiek szemében még mindig elsősorban a gasztronómiai sokszínűsége, a budapesti Duna-szakasz egyedülálló szépsége és a kiváló ár-érték arány.

Ugyanakkor egy 300-400 személyes három-négy csillagos hotel a szervezett utaztatók számára éppúgy hiányzik, mint a nagy befogadóképességű, legalább négyezer fős konferencia-központ, amely nélkül nem lehet a mainál sokkal több magas költésű, kulturális programokra is fogékony turistát idevonzani. A dübörgő budapesti turizmus jelentős bevételt hoz a kerületeknek is, amelyből – például a bulinegyedben – a köztisztaságra több pénzt kellene visszaforgatni.