Japán újra finanszírozza az adósságunkat

Sikerrel zárult a magyar szamurájkötvények kibocsátása – írja közleményében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azután, hogy tíz év elteltével Magyarország újra japán jenben bocsátott ki devizakötvényt. „A japán befektetők bizalmának visszaszerzése újabb mérföldkő az államadósság-kezelésben, amely bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom tovább erősödik” – jegyzik meg tájékoztatójukban. Az ÁKK másfél hónapos előkészület után a Daiwa Securities és az SMBC Nikko Securities közreműködésével dobta piacra az adósságpapírokat. A 3 éves futamidejű, 2021. március 22-én lejáró kötvény 30 milliárd jen, azaz átszámítva 72 milliárd forint összegű, és 0,37 százalékos kamatot fizet utánuk az ÁKK. Hozamfelára 25 bázispontos a 3 éves jenswap hozama felett. Az euróra való átváltás (devizaswap) után 0,6 százalék alatti hozamot sikerült elérni, ami egyben Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény-kibocsátását jelenti. Sikeres jenkötvény kibocsátására utoljára 2007-ben került sor, az ezt követő gazdasági-pénzügyi világválság negatív következményei miatt Magyarország kiszorult a japán kötvénypiacról, és csak azután térhetett vissza, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaly visszaemelték a bóvliból a befektetésre már ajánlott kategóriába az adósságbesorolást. Ezután kezdődhetett meg a befektetői bizalom megszerzését célzó keleti piacépítési folyamat. A kibocsátás megszervezéséről még tavaly év végén döntött Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, azzal az indoklással, hogy az növeli a biztonságot, segíti a több lábon állást, és szélesíti a befektetői kört.