Előretekintenek a határon túli vállalkozások

Az eseményen részt vevő vállalkozók és cégvezetők több mint 400 személyes üzleti tárgyalást is folytattak a két nap során, ami szintén alapul szolgálhat a további sikeres és hosszú távú üzleti, gazdasági együttműködések kialakításához.

A rendezvény egyik standján például a muraközi Dobronak turizmusának egyik meghatározó képviselője, a Hancsik-porta is sikeresen bemutatkozott. A szlovén faluban található Közép-Európa legnagyobb orchideatermesztő cége, amely évente nagyjából két és fél millió orchideát termeszt. Az üzem egész évben látogatható, nemcsak a termelési folyamatokat mutatják be, de lehetőség nyílik az itt kialakított trópusi kert megismerésére is. A településen Hancsik János és felesége több mint harminc éve üzemeltetik vendéglátóipari egységüket.

„Több generáció munkája áll a vállalkozásunk mögött. A dédapám Uruguayba ment dolgozni fiatal mérnökként 1934-ben, a Siemens telefonhálózatának a központját kiépíteni, a dédmamám pedig konyhát működtetett az ott dolgozó magyaroknak. Amikor visszatértek a hajdani Jugoszláviába, a megkeresett pénzből építették fel azt a házat, amelyben a szüleim kocsmát üzemeltettek később, és amelyben 2005-ig a mi vállalkozásunk is működött. Jelenleg egyebek között éttermet üzemeltetünk, a borospincénkben pedig akár százötven vendéget is tudunk fogadni” – mondta a Világgazdaságnak Hancsik János. A vállalkozás 2010 után indult látványos fejlődésnek: amíg korábban csak elszórva érkeztek hozzájuk magyarok, addig ma már vendégeik 85-90 százaléka anyaországi vagy Kárpát-medencei magyar. „A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal a muraközi irodájuk megnyitása óta együttműködünk. Nagyon sok általuk szervezett konferencián, oktatáson és vásáron veszünk részt, a segítségükkel kitűnő partneri kapcsolatokat tudtunk kialakítani, és fontos szerepük van abban, hogy ilyen nagy fejlődésen ment keresztül a vállalkozásunk” – hangsúlyozta Hancsik János.

A Kárpát Expón a kulináris termékek egész palettája felsorakozott. Egy szamártejet gyártó erdélyi cég csupán két éve van a piacon, de óriási sebességgel növekedik a vállalkozás: két évvel ezelőtt két szamárral kezdték meg a termelést, ma már csaknem 200 egyedet számlál az állományuk. „Édesapám allergiával küszködött, azt hallotta, a szamártej jó gyógyír lehet, ezért vettünk két szamarat. Fél évvel később úgy gondoltuk, érdemes lenne üzletszerűen foglalkozni szamártejtermeléssel, így indult a vállalkozásunk” – mondta lapunknak Simon Balázs, a Simonzid Srl. ügyvezetője. A szamártej azért igen népszerű, mert bizonyítottan egészséges, 97 százalékban megegyezik az anyatejjel, és gyakran azok is fogyaszthatják, akik a tehéntejre allergiásak.

Az erdélyi vállalkozás hetente mintegy 100 liter szamártejet tud piacra vinni. A tejet 2,5 decis orvosi üvegcsében árusítják, és 100 Celsius-fok alatt pasztörizálják, így megőrizve értékes összetevőit. Számos laborvizsgálaton és minőség-ellenőrzésen túl vannak, egy éve pedig megkapták a bioélelmiszer-minősítést is. Nagyobb romániai üzletláncok polcain már megtalálhatók a cég termékei. „A közelmúltban bővítettük a farmot, az állományt is folyamatosan növeljük. A budapesti Kárpát Expón pedig azért veszünk részt, mert terjeszkednénk, és exportpiacokra is szeretnénk eljutni. Két éve működünk együtt a Kereskedőház nagyváradi képviseletével, és több nagyon jó üzleti kapcsolatot is köszönhetünk neki” – tette hozzá Simon Balázs.

A gasztronómia területén maradva, a kiállítók között Ukrajna egyik legnagyobb borászata is képviseltette magát. A kárpátaljai Beregszászon működő Chizay pincészet 272 hektáros szőlőbirtokán évente 1,3-1,5 millió palack bort gyárt, és az ukrán piac mellett az Egyesült Államokba, Izraelbe és Ausztráliába is szállít. Az 1995-ben alapított borászat korábban vásárolt szőlőből készítette a termékeit. Úgy gondolták azonban, hogy a minőség érdekében fontos, hogy saját szőlőbirtokkal rendelkezzenek, s tizenegy évvel ezelőtt sikerült is birtokot vásárolniuk. Most a hazai és külpiaci eladási arányaikon szeretnének változtatni, mivel termékeiknek csak 10-15 százalékát exportálják. A vállalkozás tervezetten új, európai piacok felé nyitna, ez az egyik oka annak, hogy részt vettek az expón.

„Ukrajnában egyedül mi gyártunk kóser borokat, és az exportpiaci előnyünket is részben ez adja. Az egész világon kuriózumnak számít, csak kevesen foglalkoznak vele. Az exportunk arányát szeretnénk bővíteni, 30, akár 50 százalékra is, ezért is szeretnénk együttműködni a Kereskedőházzal. Nem tervezünk termelésbővítést, inkább a még magasabb minőséget céloztuk meg, amihez magyar szakemberek is segítséget nyújtanak nekünk” – mondta a Világgazdaságnak Meresiy Sándor, a Chizay értékesítési igazgatója. A beregszászi borászat mintegy 20 termékkel rendelkezik, ebből öt kóser bor, de emellett kóser szőlőlét is gyártanak. Meresiy Sándor szerint még bőven van hova fejlődnie az ukrán borkultúrának, mivel ott az egy főre jutó évi borfogyasztás 3-4 liter, míg nyugatabbra 20-45 liter. Úgy gondolja, hogy bár Magyarország borászország, és magas minőségűek az itteni termékek, egy kis rés van számukra, mert a természeti adottságok folytán a kárpátaljai borok kissé eltérnek a magyartól, más ízélményt nyújtanak.