A készpénz és a sárga csekk kiszorítása a cél

A jövő év júniusában alapvető változás következik be a pénzforgalomban az azonnali fizetési rendszer (AFR) bevezetésével. Takács Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője az IIR bankkártya-konferenciáján ismertette, hogy az AFR fő célja az elektronikus fizetések részarányának a készpénz kárára történő növelése. Az AFR a fizetési helyzetek túlnyomó többségében felhasználhatóvá válik annak köszönhetően, hogy a tranzakció lényegében valós idejű lesz – a jóváírásról szóló üzenetnek öt másodperc alatt meg kell érkeznie, sőt a jóváírt összeget azonnal fel is használhatja a kedvezményezett egy újabb tranzakcióhoz. A készpénzzel ellentétben az azonnali fizetéshez nem kell fizikai jelenlét, hiszen online is teljesíthető a tranzakció, amelynél a másodlagos azonosítók – például a mobiltelefonszám – használatával a kedvezményezett azonosítása is egyszerűbb, hiszen nincs szükség a bankszámlaszám megadására.

Az igazi nóvum ugyanakkor a szakemberek szerint a fizetési kérelem, amikor a kedvezményezett indíthatja a tranzakciót, amely akkor teljesül, ha azt a fizető fél jóváhagyja. A felhasználás széles körű lehet, de a fő felhasználási területnek a közüzemi és egyéb számlák világa kínálkozik, mert ott a fizetési kérelem kiválthatja a sárga csekket. Az MNB elképzelései szerint a tranzakció maximum 60 napig lehet érvényes, azaz a fenti határidőn belül bármikor jóváhagyható. Sokak szerint a sárga csekk fő előnye a csoportos beszedéssel szemben épp az, hogy a fizető dönti el, hogy mikor egyenlíti ki a számlát. A fizetési kérelem tehát alkalmas lesz ugyanerre az ügyféloldali cash managementre. Természetesen egy élelmiszerüzletben nem fognak 60 napot beállítani a fizetési kérelem érvényességére, legfeljebb 1-2 percet.

Az AFR-nek ugyanakkor vannak árnyoldalai is. Giret Gergely, a Magyar Kártya Zrt. vezérigazgatója szerint fontos kérdés, hogy az ügyfelek megszeretik-e az azonnali átutalást. A bankkártyás megoldás ugyanis ingyenes az ügyfélnek, míg az átutalásokért fizetnie kell. Az MNB is csak azt ígéri, hogy az AFR nem lesz drágább a sima átutalásnál. Ma a Giro – amely az AFR bonyolítója is lesz – az átutalások után összegtől függetlenül 11 forintos díjat számol fel a bankoknak, amelyek e költséget természetesen érvényesítik a díjaikban. Ilyen tételek mellett a kis összegű AFR sokba kerülhet az ügyfélnek. Eltérő a helyzet a tranzakciós illetéknél is: a kártyás fizetéseknél a kártyaszám alapján fizetnek átalányt a bankok, de az átutalásokra tranzakciónként terhelődik az illeték.

További probléma a biztonság. Míg a kártyás fizetésnél a téves/pontatlan/valótlan tranzakcióknál mind a fizetői oldalon (a kártyakibocsátónál), mind a kereskedőnél (a kártyaelfogadónál) számos ellenőrzési elem fut, amelyek támogatják a jogosulatlan tranzakciók kiszűrését és a jóváírást, addig az azonnali fizetésnél – miután a rendszerek csak a Giróban érnek össze – a beavatkozási, csalásmegelőzési lehetőség meglehetősen korlátozott – jelezte Giret Gergely.