Amerikai seprűvel végeznek nagytakarítást a lettek
Az Egyesült Államok technikai segítségével igyekszik Lettország pontot tenni a februárban kirobbant bankbotrány végére, illetve megelőzni annak esetleges megismétlődését. Érdekesség, hogy az ügy épp az amerikai pénzügyminisztériumhoz vezethető vissza, amelynek hivatalnokaival most tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap éves washingtoni tavaszi ülésére érkező lett pénzügyminiszter, Dana Reizniece-Ozola. A szaktárca februárban azzal vádolta meg Lettország harmadik legnagyobb bankját, az ABLV-t, hogy részt vett Észak-Korea fegyverfejlesztéseinek finanszírozásában, illetve pénzmosási ügyletekben. A pénzintézetet kitiltották az amerikai pénzügyi rendszerből, mire a betétesek a teljes állomány 22 százalékát, mintegy 600 millió eurót kivettek a pénzintézetből. Az ABLV likviditási támogatást kért, ám az uniós Egységes Szanálási Testület (SRB) arra jutott, hogy a bank kisegítése nem közérdek.
A bankszektor megtépázott hírnevének helyreállítása érdekében a lettek törvényben szigorítanák a pénzintézetek fiktív vállalatokkal való viszonyát. Emellett azt is el akarják érni, hogy a hitelezők zárolják a kockázatos ügyfelek bankszámláit. Maris Kucinskis lett miniszterelnök még februárban számolt be arról, hogy a pénzmosás elleni harc részeként megfeleznék a külföldi bankbetétesek arányát – 40-ről 20 százalékra.
„Rendben zajlottak az egyeztetéseink a pénzügyminisztériummal. Tudjuk, mi a házi feladat és tisztában vagyunk a teendőinkkel” – idézi a Bloomberg a Washingtonban nyilatkozó Reizniece-Ozolát, aki úgy látja, jó úton haladnak, de erről egy Lettországba látogató amerikai pénzügyi megbízott is meggyőződhet majd.
A lett bankszektort megrengető másik botrány, a jegybankelnök, Ilmars Rimsevics elleni korrupciós nyomozás közben vádemelési fázisba ért. Kucinskis elmondta, keresi annak a kínos dilemmának a megoldását, hogy a számára vállalhatatlan jegybankelnök oldalán kelljen megjelennie az Európai Központi Bank június 14-én esedékes rigai ülésén. A kormányfő kifejtette, hogy nem kreált ügyről van szó, a jegybankelnök elleni vádak súlyosak. Maga korábban már arra kérte Rimsevicset, hogy mondjon le, ő azonban az ártatlanságát hangoztatva nemet mondott, egyben utalt arra, hogy a központi bank politikai függetlenséget élvez, így legfeljebb a bíróság állíthatja őt félre.
