Átlag alatti osztalékot fizet a Mol
Ha a mai közgyűlés megszavazza, a régióban kapható 3–6 százalékos sáv alsó felében lévő, az 5,2 százalékos átlagtól csaknem egy százalékponttal elmaradó osztalékhozamot fizet a Mol a részvényeseknek. A hazai olajtársaság 4,3 százalékos osztalékhozamába már beleszámít a 85 forintos normál kifizetésen felüli 42,5 forintos rendkívüli osztalék is. Anélkül mindössze 2,64 százalékos lenne a hozam. „A magyar mellett a lengyel olajtársaságoknál is viszonylag alacsony az osztalékkifizetési hányad. A Mol 300 milliárd forintos szabad készpénzállományából kiindulva 400 forint feletti osztalékot is fizethetett volna részvényenként, miközben az eladósodottság sem növekedett volna. A cég a rugalmasság fenntartása érdekében és a poliolprojekt miatt tartalékol” – mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A poliol a sokoldalúan felhasználható poliuretán egyik alapanyaga. A Mol 1,5 milliárd eurós projektje az idén indul, és 2022-re fejeződhet be, ez a petrolkémiai üzletág fő beruházása. „A magasabb osztalék növelné a befektetők cég iránti bizalmát, de az is a jelenlegi osztalékszint fenntartása mellett szól, hogy a jövőben csökkenő nyereségre lehet számítani, és a részvényeseknek juttatandó összeget nyilván nem szeretnék csökkenteni” – tette hozzá Pletser Tamás.
A nagy régiós olajcégeknél, így az osztrák OMV-nél és a lengyel PKN Orlennél a Molénál kisebb osztalékhozamot kapnak a részvényesek. A román olajtársaságok osztalékhozama kiemelkedik a mezőnyből, míg a térségben a lengyel Lotos fizeti a legalacsonyabbat, 1,7 százalékot. Utóbbinál a háttérben a nagy eladósodottság áll, amelyet csökkenteni akarnak, ezért sokáig ki is maradt az osztalékfizetés. Ennél csak a horvát INA 0,5 százalékos osztalékhozama alacsonyabb. Az INA 6 százalékban horvát nyugdíjalapok tulajdonában van, ezért a valós közkézhányad mindössze fél százalék. „Ez olyan alacsony, hogy manipulatív tranzakciókra is alkalmas, de az tény, hogy a Mol horvát leánycégének alacsony az eredménytermelő képessége. Mindez részben az elmúlt években zajló cég körüli vitákkal és az elmaradó beruházásokkal is összefügg” – tette hozzá az elemző, aki elmondta, hogy a befektetői szempontból a régióhoz sorolható török Tüpras részben az osztalékpolitikája miatt fizet sokat a jól sikerült év után a részvényeseknek.
„A Tüpras mindig az adott év profitjából indul ki, és a gyengébb években alacsony az osztalékfizetésre fordított összeg. A világ nagy olajtársaságainál jellemzően az eredmény 30-60 százalékát adják oda a részvényeseknek. Az iparágban az elmúlt években az elmaradó beruházások miatt fizettek a korábbinál nagyobb osztalékot. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a várakozások szerint 2020 körül már hiány lesz a világpiacon kőolajból, hiányoznak majd az elmaradt fejlesztések” – mondta Pletser Tamás, aki szerint Európa és a világ nagy olajcégeit az eltérő helyzet és kitermelési struktúra miatt nem érdemes a régiós cégekkel összevetni.
A Reuters adatbázisa szerint a térség olajcégei 5,1-es EV-EBITDA, azaz cégérték-eredményesség mutatón forognak. Az elemzői célárfolyamok átlaga 9 százalékkal haladja meg a jelenlegi szintet. A Molban ennél nagyobb, 14 százalékos felértékelődést látnak az elemzők. A mezőnyben egyedül a PKN Orlen célárfolyamátlaga áll a jelenlegi szint alatt. A cég lejtmenetében szerepet játszott, hogy a lengyel kormány lecserélte a menedzsmentet, felmerült az összeolvadás lehetősége a Lotosszal, és a lengyel atomerőművi projekt finanszírozásába is be akarják vonni az olajcéget. Szintén sokat, 9 százalékot esett az OMV árfolyama az idén. Az osztrák céget az orosz eszközöknek a szankciók kapcsán történő zuhanása is érinti, mivel két gázmezőjük is van az országban. Az elemzői ajánlás a legtöbb cégnél vétel vagy erős vétel, csak a lengyelekkel szemben pesszimisták: a Lotost tartásra javasolják, a PKN Orlent pedig eladásra.
Kezdődhet az INA értékbecslése
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közölte, hogy a Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo és a Privredna Banka Zagreb nyerték el azt a tanácsadói tendert, amely a Mol 49 százalékos INA-részesedésének visszavásárlásához kapcsolódik. A konzorcium 8 millió euróért vállalta el a feladatot, a horvát kormány az ő pályázatukat értékelte a legversenyképesebbnek. A befektetési tanácsadónak az lesz a feladata, hogy előkészítse a vásárlást, szakértői értékbecslést végezzen, valamint potenciális stratégiai partnereket kutasson fel. A Mol már korábban jelezte, hogy nyitott az INA-részvénypakett értékesítésére. | VG
