Cél a lopott műtárgyak visszaszerzése
A módosítások alapvetően három területet ölelnek fel az ingó kulturális javak, azaz a műtárgyak, műkincsek vonatkozásában. Az első fontos terület a lopott, eltűnt kulturális javak visszaszerzése, ezentúl gyorsabban fogják elrendelni a körözést, egyértelműbbek a rendelkezések a lopott műtárgyak visszaadási kötelezettségéről, a vevők által gyakorolandó „kellő gondosság és körültekintés” feltételeiről és a sértett adatainak nyilvántartásáról. Az új rendelkezést gyakorlati tapasztalatok hívták életre, a lopott, majd megkerült kulturális javak eseteiből levont következtetések indokolták. A törvényalkotó célja, hogy a lopott kulturális javak visszaszolgáltatása (restitúció) hatékonyabban történhessen meg. Ennek érdekében a lopott tárgyak eredeti tulajdonosának (sértettnek) a személyes adatait nyilvántartásba veszik, hogy előkerülés esetén értesíthető és ellenőrizhető legyen (a személyes adatok kezelése törvényi szintű felhatalmazást igényel). Ha egy műtárgyra valaki visszaszerzési igényt nyújt be, és igazolni tudja a tulajdonviszonyt, akkor vissza kell adni neki, de ha jelenlegi birtoklója bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen szerezte meg a műtárgyat, akkor a visszaadáskor az igénybejelentőtől méltányos és észszerű kártalanítás illeti meg.
A kulturális javak kereskedelmi forgalomban – így különösen árverésen – történő átruházása esetén a kereskedő köteles a műtárgy tulajdonviszonyait gondosan kivizsgálni, ezért a vevőt minden esetben jó szándékú birtokosnak kell tekinteni. A kulturális hatóság 2004 óta nyilvántartást vezet a lopott és eltűnt kulturális javakról, de több esetben a bűncselekmény elévülése vagy egyéb körülmények miatt nem lehetett megnyugtató módon rendezni a felbukkanó lopott tárgyak sorsát. Az új rendelkezés az ilyen ügyeket hivatott megoldani nemzetközi egyezményekkel és az európai uniós közösségi szabályozásból átvett megoldásokkal. Ezek alapján a lopott, majd előkerült kulturális tárgyat az eredeti tulajdonosnak vissza kell adni azzal, hogy a visszaadó felet kártalanítás illeti meg, ha a szerzés során kellő gondossággal és körültekintéssel járt el.
A másik fontos terület, amelyet érintenek a törvényi változások, az a közgyűjteményi tárgyak ideiglenes kiviteli engedélyezése. A közgyűjtemény leltárában szereplő tárgyakra öt évre szóló keretengedélyt vezetnek be, az
Európai Unió közösségi szabályozását átvéve.
A harmadik terület a műtárgyvédelem szűkítése magasabb kor és értékküszöbök bevezetésével. A nem védett kulturális javak kiviteli engedélyezése egyszerűbbé és gyorsabbá válik.
Hírlevélben közlik a paramétereket
Korábban eltűnt műtárgyakat, így a Magyar Tudományos Akadémia világhírű Kaufmann-gyűjteményéből származó könyvgyűjtemény négy kötetét, egy Gorka Géza által készített múzeumi dísztárgyat és a keszthelyi Helikon Könyvtár gyűjteményéből eltűnt 18. századi, német nyelvű jogtörténeti kötetet szolgáltattak vissza jogos tulajdonosuknak április elején. Az örökségvédelem nemcsak nyilvántartást vezet az ellopott műtárgyakról, de a műkereskedelemmel foglalkozóknak hírlevelet is küldenek, amelyben felhívják a kereskedők figyelmét, hogy milyen lopott vagy eltűnt műtárgyak tűnhetnek fel
a piacon. | VG
