Csak a forráshiány áll a növekedés útjában
A Dispomedicor exportja 2014-ben még 8 millió euró (2,4 milliárd forint) volt.
Mi az oka a jelentős visszaesésnek?
Tavaly 300 milliárd forint exportjuk volt a magyar orvostechnikai eszközöket gyártó vállalatoknak, ebből mi közel félmilliárd forint értékben exportáltunk. Megítélésünk szerint a Dispomedicor esetében 2014 után nem érdemes nézni az eredményeket, mert azok egy elhibázott banki finanszírozási struktúra következményei. A társaság kronologikusan forgóeszköz-hiányos állapotban van, és a kitörési pont a beruházások beindításában, kiaknázásában rejlik. Négy évvel ezelőtt az export és az import 50-50 százalékban járult hozzá a cég pénzügyi eredményéhez, 2017-ben az árbevételünknek már 75 százaléka származott belföldről. Jól látszik, hogy a forráshiány leghamarabb az exportot érinti kedvezőtlenül, holott a nemzetgazdaság szempontjából talán ez a legértékesebb része a cégek működésének, a foglalkoztatáson és az adófizetésen túl. Most a vállalat vezetése azon dolgozik, hogy a már megvalósult beruházásokhoz mérten a termeléshez kapcsolódó forgóeszköz-ellátás is helyreálljon.
Hány üzeme van a Dispomedicor csoportnak?
Magyarországon huszonhárom egységünk van, egy üzemet pedig Egyiptomban hoztunk létre. A termékek tervezésétől a termékeket előállító gépek tervezéséig nagyon komplex munkát végzünk. Erre a hazai orvostechnikai eszköziparon belül csupán két-három cég képes. A Magyar Termék nagydíjas biztonságitű-családunk tízéves fejlesztés eredményeként jött létre. Természetesen továbbra is folyamatosan végzünk innovatív fejlesztéseket. Egyébként a Dispomedicor Zrt. az elmúlt öt évben 3,1 milliárd forintot fektetett be, és beruházásonként 10-15 munkahelyet hozott létre. Egyiptomban is csaknem huszonöt munkahelyet teremtettünk.
A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy a bankok 250 milliárd forint körüli összegben kötöttek hitelszerződéseket kkv-kkal a tavalyi év második, harmadik negyedévében. Önök kaptak hitelt?
Mi már nem beruházásokban gondolkodunk, hanem a működéshez szükséges, a vállalati mérethez illeszkedő egészséges forgóeszközkeretet hiányoljuk. Nem mindegy tehát, hogy ezek a hitelek beruházási vagy forgóeszközcélúak voltak-e. Ahhoz, hogy a nagy beruházások költségeit kitermeljük, számottevő forgalombővülésre van szükség, a forgalombővülést pedig csak megemelt forgóeszköz-hitelkerettel lehet elérni. Sajnos ez nekünk nem állt rendelkezésünkre. Az, hogy a cégem az utóbbi három évben életben maradt, szinte a csodával határos. Az egyiptomi projekt késett a forradalom miatt, a magyar beruházások pedig egy technikai akadály következtében akadtak el, de végül mindegyik projekt elkészült 2014 végére. Ennélfogva azonban négy fejlesztés egyszerre robbant be. Mindezt a főfinanszírozó bankunk beírta a minősítési szoftverébe, amely így túlzott kockázatot jelzett – ez alapján hozta meg a számunkra kedvezőtlen döntést. Gyakorlatilag 2015 óta szenvedünk nagyobb mértékben forráshiánytól. Ma már látjuk a kivezető utat, de ehhez a bankok együttműködésére is szükség van, hisz rendkívül jelentős vagyonról van szó, és forgóeszköz híján csak lassan lehet beindítani a termelést.
Tavaly kilencvenmilliárd forintra rúgott az egészségügyi közbeszerzések értéke. A Dispomedicor ebből mekkora szeletet hasított ki?
Az elmúlt évben körülbelül 200-300 millió összértékben nyertünk a közbeszerzési eljárásokon. A legnagyobb hazai megrendelőink a Debreceni Egyetem és klinikái, valamint a Hungaropharma és a Phoenix Pharma, és semmiképp sem hagynám ki a Honvédkórházat. De azt is tudni kell, hogy információink szerint a kilencvenmilliárd forint szinte teljes mértékben többször használatos eszközökre, jellemzően diagnosztikai célú nagygépekre ment el.
Hol érzékeli sterilizálóként, orvosieszköz-gyártóként az intézmények legnagyobb problémáit?
Szerintem az aszeptikus (fertőzőanyag-mentes) technológiát sokkal komolyabban kellene venni a kórházakban. Az intézményekben a betegutakat jóval megfontoltabban kellene megtervezni. Semmelweis Ignác országában jobban oda kellene figyelni arra, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a szülészet és a patológia között legyen félúton a félkész steril kötszerek raktára. Másik probléma, hogy a költséghatékonyságra való hivatkozással a kórházak sokszor és gyorsan döntenek a nem steril kötszerek beszerzése mellett. Napjainkban senki nem minősíti a mikrobiológiai tisztaságukat azoknak a termékeknek, amelyek például Kínából érkeznek Magyarországra. Holott a nem steril eszközök mikrobiológiai terhelésének is olyannak kell lennie, hogy a kötszer vagy a hasi törlőkendő sterilizálható legyen. A klinikák hozzáállása viszont nagyon pozitív. Ahol nemzetközi oktatás is folyik, ott sokkal körültekintőbbek. Az egyetemi klinikák közül a debreceni, a szegedi és a pécsi is magyar beszállítóktól veszi az egyszer használatos orvosi eszközöket, műtéti szetteket. Az bizonyított tény, hogy a garantáltan steril csomagnak – amelyhez gyártói vállalati műbizonylat is jár – jóval kisebb a kockázata, mint annak a terméknek, melyet a kórház gyárt, vagy amelyről gyakorlatilag nem tudják, milyen csíraszámmal rendelkezik. A Dispomedicor ezért végfelhasználásra azonnal alkalmas steril termékeket szállít a kórházaknak és a klinikáknak.
Ha jól tudom, az uniós pályázatoknál önök hívták fel a kormány figyelmét egy szakmai hibára, és ez meghallgatásra is talált.
Igen, a kis- és középvállalkozások uniós pályázatainál az úgynevezett egyharmados szabály esetében – amely egyharmad rész önerőt, egyharmad rész uniós forrást és egyharmad rész vállalati hitelt feltételez – jeleztük a kormánynak, hogy a négyharmados szabályt kellene inkább alkalmazni. Vagyis a negyedik harmadban az a bank, amely a beruházási hitelt adja a kkv-nak, adjon hozzá forgóeszközhitelt is. Az érveink meghallgatásra találtak, és a Ginop-pályázatoknál már figyelembe is vették őket.
Melyik most a cég legnagyobb külföldi felvevőpiaca?
Heti egykamionnyi árunk megy Németországba, valamint az Egyesült Államokból is van egy egymillió dolláros megrendelésünk. Továbbá óriási lehetőséget látunk a svéd, a norvég és a finn piacokban is.
