Donald Trump bízik a sikerben

Donald Trump a napokban Kínába küldi Steven Mnuchin pénzügyminisztert, Robert Lighthizer kereskedelmi képviselőt és gazdasági tanácsadóját, Larry Kudlow-t, hogy a két ország közötti feszültségről tárgyaljanak – ezt maga az amerikai elnök jelentette be Emmanuel Macron francia államfővel folytatott tárgyalásai között. „Azt hiszem, nagyon jó esélyünk van rá, hogy megegyezzünk” – mondta Trump, de figyelmeztetett: ha nem sikerül dűlőre jutni Pekinggel, akkor az Egyesült Államok vámot vet ki 150 milliárd dollár értékű kínai importárura. Azt egyelőre nem tudni, hogy a delegáció pontosan mikor utazik Kínába, és kikkel fog tárgyalni – emlékeztetett a CNN. Mnuchin csak annyit mondott, hogy a maga részéről óvatosan optimista a tárgyalások kimenetelét illetően, a kínai kormány pedig üdvözölte Washington készségét a kétoldalú kereskedelmi párbeszédre.

Nagy a tárgyalások tétje, az Egyesült Államok ugyanis a büntetővámokon kívül más Kína-ellenes intézkedésekre is készül. A pénzügyminisztérium várhatóan a jövő hónapban hozza nyilvánosságra azt a tervezetet, amellyel tovább szigorítanák a kínai befektetéseket az amerikai cégekben például olyan, nemzetbiztonsági szempontból érzékeny területeken, mint a félvezetők gyártása és a mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése. Emellett szűkíthetik az amerikai vállalatok külföldi együttműködését is kínai cégekkel – értesült a The New York Times.

Ha nem sikerül megegyezni, és valóban kitör a kereskedelmi háború a világ két legnagyobb gazdasága között, az nagyon negatívan befolyásolhatja Kína gazdasági növekedési kilátásait. Bár az elmúlt években jelentősen nőtt a belső fogyasztás, a bővülés ütemének fenntartásához egyelőre szükség van az évi több százmilliárd dolláros exportra. Csak az Egyesült Államokba irányuló kivitel 506 milliárd dollár volt tavaly, ami a kínai export majdnem 20 százaléka, miközben az ellenirányú forgalom alig 130 milliárd dollár volt. 2017-ben 422,5 milliárd dollárt tett ki a kínai külkereskedelmi többlet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) januárban 6,6 százalékosra becsülte Kína idei gazdasági növekedését, de a CNBC elemzése szerint ez akár 0,5 százalékkal is alacsonyabb lehet, ha Washington kiveti az importvámokat, és még kisebb, ha kitör egy globális kereskedelmi háború. A növekedést ráadásul nem csupán ez veszélyezteti, hanem az ország eladósodottsága is. Kína GDP-arányos teljes adóssága (az államadósság, a vállalati és a magánszektor együtt) egy évtizede 160 százalékos volt, tavaly viszont már a világ legrégebbi, jelenleg is működő nemzetközi pénzügyi szervezete, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja szerint elérte a 257 százalékot. Ez az arány magasabb, mint az Egyesült Államoké (152 százalék) és a legtöbb feltörekvő gazdaságé, és az IMF becslései szerint 2020-ra meghaladja a 300 százalékot is. Talán még rosszabb a helyzet a belső adósságokat illetően; az árnyékbankrendszert 20 ezermilliárdosra becsülik, a bedőlő hitelek értéke 2020-ra egyes becslések szerint elérheti a rekordot jelentő 476 milliárd dollárt. Egyre többen tartanak attól, hogy a pénzügyi lufi hamarosan kidurran, a pénzügyi felügyeletet ellátó Kínai Banki és Biztosítási Szabályozó Bizottság (CBIRC) ezért is kezdett országos vizsgálatba, hogy felmérje a bankok rizikós ügyleteit. A Reuters értesülései szerint kimondottan a fogyasztási és ingatlanpiaci hitelekre összpontosítanak azokban a régiókban, ahol magas a háztartások eladósodottsága.