Előrehaladott bértárgyalások a húsiparban
Folynak a tárgyalások az idei húsipari béremelésekről, tavaly több mint 10 százalékkal emelkedtek a keresetek a területen – mondta a Világgazdaságnak a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke. Éder Tamás szerint ugyanakkor egyes cégek arra panaszkodnak, hogy még a tavalyi önköltségi árakat sem tudták beépíteni az átadási árakba. Tény, hogy 2017-ben az önköltség két fő faktora, tehát a már említett munkabér és az élő állat ára is több mint 10 százalékkal emelkedett, míg a hústermékek döntő többségének a fogyasztói ára 4-5 százalékkal nőtt éves átlagban a KSH adatai szerint. (A sertéscomb 9, az olasz felvágott 8 százalékkal drágult tavaly.)
Éder Tamás elmondta, hogy a munkáltatók présben vannak, mert a dolgozóik magasabb bért igényelnek, viszont a kiskereskedelmi láncok nem hajlanak az átvételi árak olyan mértékű növelésére, amely ellensúlyozná az önköltségek számottevő emelkedését. Ez pedig nem egy cégnek okoz gondot.
A magyar húsiparban 300-400 cég működik, a területen több mint 10 ezren dolgoznak. Éder Tamás szerint az élesedő versenyben szűkülhet egyes cégek piaci pozíciója, sőt olyanok is lehetnek, amelyek bezárásra kényszerülnek. Ádáz küzdelmet vívnak a jó munkaerőért, ugyanis a húsiparban is általánossá vált a munkaerőhiány, legyen szó szak- vagy betanított munkásokról. A KSH szerint februárban jól teljesített a húsipar: a húsfeldolgozás, -tartósítás és a húskészítménygyártás például csaknem 16 százalékkal nőtt tavaly februárhoz képest.
A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke, Golhovics Gábor márciusban azt mondta lapunknak, hogy akár demonstrációsorozat is indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a terület munkavállalói bérproblémájának orvoslásában. Egyelőre azonban nem szervezett tüntetést a munkavállalói érdekképviselet. A HDSZ 12 százalékos béremelést szeretne, ám az ágazat egyes munkaadói szerint már a megemelt minimálbér és a garantált bérminimum kigazdálkodása is sok nehézséget okoz, és nagy teher lenne az ennél többet keresők fizetésének emelése.
A húsipari cégek zöme 1-3 százalékos nyereségkulcsot ér el. A HDSZ elnöke szerint a kereskedelmi áruházláncok hallani sem akarnak arról, hogy a termékek megvásárlásáért többet fizessenek. A húsipari munkáltatók szerint már a termelékenységet és az eredményességet veszélyeztetné ebben a helyzetben a számottevő bérkiáramlás-növekedés. Emiatt viszont bértorlódás alakult ki, mert a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése törvényi kötelezettség, ám az annál többet keresőknél ilyen előírás nincs. Ha pedig elmarad a bérrendezés, az munkahelyi feszültségeket szít.
Szakértői becslések szerint akár kétezer ember is hiányozhat az ágazatból, ami a munkavállalók mintegy 20 százaléka – mondta a szakszervezet vezetője. Számos hentes külföldön keresi a kenyerét. Szerinte szükség lenne minőségi cserére, mert nem mindegy például, ki kezeli a kuttert, vagyis a tányéros darabológépet, vagy éppen a csomagológépet. Érettségizett dolgozóra lenne szükség, de ilyen manapság gyakran nincs. Óriási a fluktuáció: ha jelentkezik is valaki anyagmozgatónak, segédmunkásnak, s megkezdődik a betanítása, nemritkán napok múlva távozik.
