Jóléti csomaggal növelik a deficitet

A szlovák kormány újabb, minden korábbinál méretesebb jóléti intézkedéseket lengetett be, előzetes számítások szerint a 2019-re és 2020-ra vonatkozó csomag 500-600 millió euró kiadással jár majd az államkasszának. Bár a részletek még nem teljesen ismertek, annyi már most kiderült, hogy az úgynevezett karácsonyi nyugdíjként elkönyvelt, az időseket érintő év végi juttatás mértéke erőteljesen nőhet. Jelenleg a karácsonyi nyugdíj a juttatás nagyságától függően 70–110 euró között mozog, a magas nyugdíjjal rendelkezők nem is részesülnek belőle. A készpénzben – és nem utalványban – kiadott juttatás jövőre viszont egységesen 220 euró lenne, ami a szlovákiai átlagnyugdíj felének felel meg. Csak ez az intézkedés évi több mint 200 millió eurós terhet jelentene. Jövőre tovább emelkedhet a minimálbér, ami az utóbbi években eleve erőteljesen nő: tavaly például 435 euró volt, idén már 480 euró, jövőre pedig 520 euróról beszélnek. Módosulhat az áfa kulcsa is: a döntően 21 százalékos adó alól mentesülhet a pelenka és a gyermektápszer, a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) emellett a szállodai szolgáltatások áfáját is levinné 10 százalékra. A vonatjáratokhoz csatlakozó buszjáratok használatát pedig ingyenessé tennék a diákoknak és a nyugdíjasoknak.

A vezető kormánypárt, a Robert Fico vezette Smer által korábban levezényelt jóléti intézkedések 200-250 millió euró közötti összeget emésztettek fel. Úgy tűnik, hogy a szlovák gazdaság idei, 4 százalékot elérő növekedésének hatására mintegy 150 millió eurónyi többletbevétel csapódik le az államkasszában, ám ez nem lesz elegendő a felsorolt intézkedések finanszírozásához. Ezért félő, hogy a nullszaldós állami költségvetés megalkotása 2019-ről átcsúszik 2020-ra, esetleg 2021-re. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató intézet vezetője úgy véli, a jóléti csomagok sokkal több embert szólítanak meg, mint a menekültekkel való riogatás vagy a sorosozás – ez utóbbival Robert Fico kormányfő próbálkozott közvetlenül a lemondása előtt, sikertelenül.

A képhez hozzátartozik, hogy a Fico-kormányt felváltó Pellegrini-kabinet azért szánta rá magát egy minden korábbinál nagyobb csomag összeállítására, mert Szlovákiát február végén alapjaiban rázta meg egy fiatal oknyomozó újságíró azóta is felderítetlen meggyilkolása, ami országos megmozdulásokat váltott ki, és a Smer népszerűségének zuhanását okozta.

Az új kormánynak a gazdasági szereplők röghöz kötése, vállalkozásaik megtartása is feladatot ad majd, az elvándorlás ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt. A Bisnode tavalyi összesítése szerint 2389 társaság hagyta el Szlovákiát, hogy egy másik országban jegyeztesse be magát. A legtöbben a szomszédos országokban kötöttek ki. A legvonzóbbnak Magyarország bizonyult, ahová 622 szlovákiai cég telepedett át. Majd Csehország következik 514, Bulgária 129 céggel, a negyedik és az ötödik helyen Lengyelország és Románia áll, az utóbbinál az alacsonyabb bérköltségek esnek nagyobb súllyal a latba – mondta Petra Stepánová, a cégek mozgását feltérképező Bisnode társaság elemzője. Magyarország elsősorban az alacsonyabb társasági adóval vonzza a vállalkozókat. „Míg Szlovákiában ez 21, Magyarországon csupán 9 százalék. Az alacsonyabb adóteher lehet a titka Bulgáriának is, ahol a társasági adó kulcsa 10 százalékos” – tette hozzá Stepánová. Magyarország és Csehország vonzerejét szerinte növeli, hogy közel vannak, ráadásul Csehországban nyelvi akadályok sincsenek. Ez elmondható a dél-szlovákiai vállalkozók és Magyarország viszonylatában is. A Szlovákiát elhagyó cégek java, konkrétan 1009, Pozsony megyéből költözött el, a második Nyitra megye 344 céggel. Ágazati szempontból a kis- és nagykereskedelem vezet, 506 céggel. A vállalkozókkal szemben támasztott egyszerűbb feltételek, az átláthatóbb jogszabályok, az alacsonyabb adók, kevesebb korrupció, alacsonyabb bérköltségek, nagyobb kereslet – a Bisnode tanácsadó társaság felmérése szerint a Szlovákiának hátat fordító cégvezetők e tényezőkkel indokolják, hogy társaságukat más országban jegyezték be.