BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Leghamarabb nyáron jelentheti be a program végét az EKB

A várakozásoknak megfelelően maradt az alapkamat, és a havi 30 milliárd eurós kötvényvásárlási kvótához sem nyúlt hozzá az EKB. Mario Draghi szerint stabil az eurózóna gazdasága.

Egyelőre nem változtatott sem az alapkamaton, sem a mennyiségi lazítási program mértékén az Európai Központi Bank (EKB) monetáris tanácsa. A frankfurti intézmény tegnapi ülésén változatlanul mínusz 0,4 százalékon hagyta az alapkamatot, emellett továbbra is havonta 30 milliárd eurónyi kötvényt vásárol legalább szeptemberig. A döntés nem okozott meglepetést, a piac inkább arra figyelt, hogy Mario Draghi elnök mit mond majd a testület ülését követő beszédében.

A jegybankár optimistán nyilatkozott. Az eurózónában stabil növekedést vár, ami arra utal, hogy az EKB a lassulás jelei ellenére sem változtat korábbi ösztönző politikáján. 2017-ben az eurózóna növekedése évtizedes csúcsra gyorsult, ami lehetővé tette, hogy januárban a központi bank megfelezze a kötvényvásárlások mennyiségét. Az elemzők arra számítanak, hogy valamikor júniusban vagy júliusban jelentik be a kötvényvásárlási program teljes kivezetését, amelynek időpontja december lehet – írja a The Wall Street Journal. Ez pontosan négy évvel azután lesz, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve lezárta a mennyiségi lazítást.

„A bejövő információk arra utalnak, hogy némileg mérsékelt ütemben, de marad a stabil és széles bázisú növekedés. A gazdaság alapvetően erős marad, és megerősíti a bizalmunkat abban, hogy az infláció a céljainknak megfelelő irányba halad” – mondta Draghi. A jegyban­kár elismerte, hogy a kockázatok világszerte erősödtek a növekvő protekcionalizmus miatt. Emellett persze az ingadozó devizaárfolyamokkal, az emelkedő olajárral és a kereskedelmi háború lehetőségével is számolnia kell a központi banknak.

Véget érhet a barátság

Az elmúlt tíz évben barátságosan viszonyultak a piacokhoz a jegybankok – mondta az Amundi sajtótájékoztatóján Philippe Ithurbide, az alapkezelő globális kutatási vezetője. A részvénypiacoknak és a kötvénypiacoknak is kedvezett a jegybankok laza monetáris politikája. Ezeknek az intézményeknek azonban nem az a feladatuk, hogy barátságosak legyenek a piachoz – figyelmeztetett a szakember. A lazítások kora hamarosan az egész világon véget ér, és jönnek a szigorítások. A kötvénypiaci hozamok emelkedése súlyos kockázatokat hordozhat az államok és a vállalatok számára is. Az EKB-nak azonban – a jegybanki függetlenség miatt – elvileg nem kell azzal foglalkoznia, hogy egy esetleges kamatemelés milyen hatással lesz az eladósodott országok állampapírpiacára. | VG

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.