Marad a dinamikus béremelkedési ütem
A bruttó átlagkereset 306,5 ezer forint volt idén februárban, 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter a Világgazdaságnak elmondta: a bérfejlesztést támogatta a minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékos emelése, az állami közszolgáltató cégek dolgozóinak két számjegyű keresetgyarapodása, a közszféra életpálya-bérfejlesztései, valamint a nem rendszeres keresetek, vagyis a bónuszok mintegy 20 százalékos növekedése is. A javuló bérhelyzetet erősítheti, hogy egyes állami cégeknél – például az uniós források kifizetése miatt – mostanában osztanak ki prémiumokat. Virovácz utalt arra, hogy a versenyszférában a munkaerőhiány is gerjeszti a bérfejlesztést, itt idén februárban 10,8 százalékkal emelkedtek a keresetek tavaly februárhoz képest.
Az ING vezető elemzője ez évre a versenyszférában mintegy 13, a közszférában 14-15 százalékos keresetnövekedést prognosztizál. Szerinte 2022-ig megvalósulhat a 40 százalékos reálkereset-növekedés, ami a hatéves megállapodás célkitűzése. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a cseh és a lengyel jegybank 2020-tól a világgazdaság lassulásával kalkulál. Ha így lesz, az veszélyeket rejt Magyarországra nézve, mert kisebb exportteljesítményt vonhat maga után.
A KSH adatai szerint 2018. január–februárban a bruttó átlagkereset 308,7 ezer forint, a nettó pedig 205,3 ezer, mindkettő 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője jelezte lapunknak: a költségvetési szférában 14,9 százalékos volt a növekedés az év első két hónapjában. Szerinte a következő hónapokban lassulhat a bérdinamika, részben a magas bázisadatok miatt: a nettó és bruttó bérek éves átlagban 10 százalékkal emelkedhetnek, a reálbéreknél pedig 8 százalékos növekedés várható. Az elemző hangsúlyozta: a KSH adatai szerint februárban az alkalmazásban állók száma a teljes gazdaságban 1,4 százalékkal nőtt. Az iparban ennél jóval nagyobb, 2,8 százalékos volt a létszámbővülés, a turizmust felölelő szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban 5,2 százalékkal, az építőiparban pedig több mint 8 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma.
A Takarékbank az idén 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló bérrendezései, valamint a 8 és 12 százalékos bérminimum-emelkedések miatt – közölte lapunkkal Horváth András, a pénzintézet elemzője. Szerinte az idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett ez mintegy 7,5 százalékos reálbér-növekedés, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 41, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.
Másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, mint idén, a január–februári időszakban – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 10,7 százalékos reálbér-emelkedés a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja, vásárlóerejét pedig nagyban növeli. A tárca jelezte: 2010 óta a nettó bérek 56 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami főként a bérmegállapodásnak és a kormányzat közszférában bevezetett életpályaprogramjainak köszönhető.
