Megugrott a vidékfejlesztési keret
Összesen 562 milliárdnyi agártámogatást osztottak szét tavaly Magyarországon, ebből 446 milliárd EU-s és 167 milliárd forint nemzeti forrásból történt – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) pénzügyi hírleveléből. A 2017-es folyósítás azonban 85 milliárd forinttal (13 százalékkal) elmarad a 2016-os forrástól, elsősorban azért, mert a közvetlen termelői támogatások az elmúlt évről az ideire csúsztak át. (A szóban forgó előlegeket tavalyelőtt megkapták a gazdálkodók.) A hírlevél kiemeli, hogy a Vidékfejlesztési programban 2016-ban kifizetett 34 milliárd forintot tavaly az összeg háromszorosa követte, azaz 107 milliárd forint. A jelentős ugrás a 2016-ban kezdődő, 2017-ben felfutó programoknak köszönhető, ilyen volt a Natura 2000 vagy az agrár-környezetvédelmi és éghajlatjavító támogatások felpörgése.
A közvetlen támogatásokra folyósított 347 milliárd forint mintegy 46 százaléka területalapú támogatásként hasznosult, 36 százaléka pedig zöldítésként. Az AKI szerint a 2014–2020-as tervezési és programozási időszakban a közvetlen támogatásokból krízistartalékot kell létrehozni a mezőgazdasági termelési és értékesítési válságok kezelésére. Ez az egy termelőre jutó közvetlen kifizetések 2000 euró fölötti részének csökkentésével valósul meg. Ha a krízistartalékot nem használják fel a pénzügyi év végéig, akkor a gazdálkodók kaphatják meg. A pénzügyi fegyelem jogcímén 2017-ben 4,7 milliárd forint támogatást folyósítottak.
A piac szabályozását célzó intézkedésekre tavaly 28 milliárd forint jutott, ezen belül a tejágazat rendkívüli támogatásban részesült. Az agrárpiaci támogatásokon belül viszont a borászat 3,1 milliárd forinttal kevesebbet kapott.
Az agrárgazdaság hitelállományára is hatással voltak a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjai, amelyek a piaci alapú hitelezéshez való visszatérést segítették – részletezi az AKI kiadványa. A teljes agrárgazdaság hitelállománya tavaly december 31-én meghaladta az 1000 milliárd forintot, aminek 51,7 százaléka piaci alapú hitel volt. Az élelmiszeriparban a 60 százalékot is megközelítette a piaci kölcsönök aránya. Az egyéni gazdálkodók a teljes szektor hitelének 28,6 százalékát adták.
Hiány van magyar szójából
Magyarországon jóval az igények alatt termelnek szóját – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója az M1-en. Az ország évi 600 ezer tonna szója- és 250 ezer tonna szójadaraigényének csak töredékét tudja előállítani a hazai mezőgazdaság, ráadásul jelentős a külföldi, GMO-s behozatal. A most indult nemzeti fehérjetakarmány-program célja, hogy növelje a szója vetésterületét Magyarországon, a mai 60 ezer hektár akár 100 ezerre is nőhet. A főigazgató kifejtette, hogy
a 2022-ig tartó ötéves programra a kormány 8 milliárd forintot szán, az idén 500 millió forintot használnak fel – tudósít az MTI.
