Robotokkal fejlesztené a kis- és közepes vállalatokat a nemzetgazdasági tárca
Biztató a magyar gazdaság megítélése, de a jelenlegi fellendülés nagymértékben a kedvező külső világgazdasági környezetnek köszönhető, és a régió más országaiban is erősödik a gazdaság – mondta Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a szervezet konjuktúrajelentésének bemutatóján. A térség gazdasági teljesítménye nagymértékben meghaladja a nyugati fejlődési ütemet, de több veszélyforrást is megemlített Martin, amelyeknek hatásuk lehet a jövőre nézve – elsősorban a kereskedelmi háború és a Brexit veszélyeire hívta fel a figyelmet. A jelentés szerint javult a befektetési feltételek megítélése, a munkaerőpiaci feltételek enyhén romlottak a munkaerőhiány miatt, az általános működési feltételek kedvezők, az adózási feltételek javultak, ugyanakkor a korrupcióra négyből három cég panaszkodott a kamarának.
A gazdasági helyzet a 2000-es évek elején volt a legkedvezőbb, 2012 óta lassan, ám folyamatosan javul a megítélés – mondta Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs vezetője. A cégek több mint fele tervez embereket felvenni, és mindössze minden tizedik vállalat számol leépítéssel. A nemzetgazdasági várakozások kedvezőbbek a régiós átlagnál, és ezzel együtt növekszik a foglalkoztatási, beruházási szándék is. A tavalyi GDP-növekedés a régióban átlagos volt, és hosszabb kitekintésben, 2010 óta is a középmezőnyben szerepel Magyarország. Dirk Wölfer kiemelte: abban, hogy a befektetési feltételek enyhén javultak, fontos szerepe volt a járulékcsökkentésnek. Szükség lenne a szakképzési rendszer további fejlesztésére – itt kedvezőtlen irányba mozdult el a megítélés. Nem véletlen, hogy négyből három cég elégedetlen a munkaerő-kínálattal – hangsúlyozta a kamara kommunikációs vezetője. Hozzátette, hogy ez az egész régióra jellemző, így nincs lehetőségük a cégeknek arra, hogy máshova vigyék a termelést. A munkaerőhiány elsősorban a bérköltségek emelkedésében jelenik meg, azonban a beruházások visszafogása és a kibocsátás csökkenése is felmerült a vállalkozások egy részénél.
Két területen üdvözlendő lenne, ha javulna a megítélés: a korrupció és a jogbiztonság szempontjából a régiós átlag alatt szerepel Magyarország. A régió középmezőnyében állunk abból a szempontból is, hogy mennyire vonzó befektetési célpont vagyunk, azonban kicsik a különbségek, ezért az apró lépések is nagyban növelhetik a vállalati elégedettséget – tette hozzá Dirk Wölfer. Lényeges azonban, hogy a V4-ek között hazánk számottevő lemaradásban van. A DUIHK GDP-növekedést előrevetítő befektetői indexe a tavalyi 21 ponthoz képest 28 pontot mutat, ami tovább gyorsuló gazdaságot jelez előre. A vállalatok a bérek emelkedésével léptek fel a munkaerőhiány ellen, azonban ez csak átcsoportosítást eredményez, hosszú távon a képzésre kell koncentrálni – mondta Dirk Wölfler.
A gazdasági növekedés dinamizmusa biztató, a DUIHK indexe is alátámasztja a kormány 4,3 százalékos GDP-növekedési prognózisát – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az év eleji statisztikák szerint folytatódik a tavalyi konjunktúra, az építőipar 30 százalék körüli emelkedése most is kitart. A növekvő bérnyomás ugyan nem kedvez a cégeknek, azonban a régióban még mindig nálunk az egyik legalacsonyabb a bérszínvonal – a várakozások szerint idén 8 százalékos lehet a béremelkedés nemzetgazdasági szinten. A versenyképesség javításának érdekében további lépéseket fogunk tenni – ígérte az államtitkár. Szavai szerint a duális képzés jó lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatokat ellássák a megfelelő munkaerővel. Lényeges, hogy ne vándoroljanak el a fiatalok – tette hozzá Lepsényi István. A munkaerőhiányt a folyamatok fejlesztése és a robotok kkv-knál való alkalmazása enyhítheti, és ez egyben a versenyképességet is növeli.
