Strukturális jellegű a lakásprobléma

Az építőipar 30 százalékkal növekedett tavaly, ami a GDP bővüléséhez is nagyban hozzájárult – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) idei első ülésén. A V4-országok között Magyarországon bővült legjobban a szektor. A nagy építkezések miatt az állami és a magánberuházásokat a gépesítés mellett nem fogja tudni vállalni az építőipar. Ezért írtunk ki korszerűsítési pályázatokat – hangsúlyozta az államtitkár.

Abból a szempontból nincs lakásprobléma, hogy szám szerint van elegendő építmény, a lakásszerkezettel viszont gond van – emelte ki Lepsényi. A falvakban félmillió üres lakás van, míg a városokban nincs elég otthon. Néhány éven belül el kellene érnünk, hogy évente 40 ezer új lakás épüljön – tért ki a várakozásokra az NGM államtitkára. Összesen 32 ezer CSOK-kérvény érkezett be, amire 190 milliárd forintot fordítottak eddig. Az igénylés folyamatát egyszerűsítették, de lehetséges, hogy még áramvonalasabb lehet a rendszer – húzta alá a politikus.

A gyereknevelést sokak szerint díjazni kellene a nyugdíjaknál is, a társadalombiztosítási rendszer mostani formája ugyanis éppen a gyereknevelés ellen ösztönöz – mutatott rá az NGTT másik fő témájára, a nyugdíjkérdésre Mészáros József, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke. Mint mondta, az előtakarékosság multiplikátor hatásának köszönhetően a beruházásokat is pörgetheti a megtakarítások felfutása. A MÁK vezetője szerint deficites államháztartás mellett igen veszélyes a felosztó-kirovó rendszerről fedezetesre áttérni. Példaként felhozta, hogy ilyen folyamat a Skandináv-félszigeten történik, ahol számottevő a többlet a költségvetésben.