Szemléletváltás szükséges a korrupció visszaszorításához
Nem javult a korrupciós helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy mind a szabályozási környezet, mind a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel az ilyen esetekkel szemben – hangsúlyozza az EY visszaélési felmérése, amely 55 ország közel 2600 vállalatvezetőjének a megkérdezésén alapul. Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha az adott szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, hanem a dolgozók felelőssége is.
Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben régiónkban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan. A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, 4 százalékuk akár készpénzt is felajánlana.
Az eredmények szerint a szigorú intézkedések egyelőre nem hoztak számottevő előrelépést a tisztességtelen üzleti tevékenységek visszaszorításában – mondta Bíró Ferenc, az EY partnere. Idehaza az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók aránya. A szakértő szerint a javulás előfeltétele, hogy a cégek olyan támogató kultúrát építsenek ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznak az etikai normáknak megfelelően.
Hazánkban a menedzserek 46 százaléka gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelősségük van a feddhetetlen céges kultúra kialakításában, ezen a téren a globális átlag 42 százalék. A magyarországi kitöltők szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelektől és a vásárlóktól érkező pozitív megítélés, az esetleges büntetések elkerülése, a kedvező kép kialakítása a vállalatról, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett számos döntéshozó tekint erre a tehetséges munkaerő megszerzésének és megtartásának fontos eszközeként is.
Számottevő eltéréseket mutat a felmérés az átlátható működés iránti elköteleződés és annak gyakorlati megvalósulása között. Tízből nyolc válaszadó érzi úgy, hogy megfelelő rendszereket építettek ki az illegális cselekményeket elkövetők megbüntetésére, de csak alig 50 százalékuk számolt be arról, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években. Bíró Ferenc szerint a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások hiányában nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket, amelyek megfelelő szakértelemmel üzleti szempontból is látványos eredményeket hozhatnak. Ebben kulcsszerepe van annak, hogy a vezetőség felismerje: olyan erkölcsi normákra épülő szervezeti kultúra kialakítására van szükség, amellyel a dolgozók is szívesen azonosulnak – tette hozzá.
