Szépen csökken az államadósság a következő öt évben a jelentés szerint

A GDP-arányos államadósság a következő öt évben 62 százalék közelébe süllyedhet – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fiscal Monitor jelentésében. Azt persze hozzá kell tenni, hogy a nemzetközi szervezet 2017 végére 69,9 százalékos adósságrátával kalkulált, míg az Államadósság Kezelő Központ honlapján elérhető adat szerint ekkor 72,1 százalék volt Magyarország maastrichti adóssága. A trend ennek ellenére mindenképp biztató. Tavaly a lejáratközeli adósság aránya 16,3 százalék volt, ami a (2,1 százalékos) deficittel növelten 18,4 százalékos finanszírozási képességet igényelt. Az idén ez valamivel kevesebb, a finanszírozási igény 17,9 százalék, a csökkenés a hiány és az érett kötvények alacsonyabb arányából egyaránt fakad.

A következő években rendkívül stabil fiskális politikára számít Magyarországon az IMF. Számításai szerint a 2018 és 2023 közötti államháztartási hiány átlagosan 2,1 százalék lehet, ráadásul a középadattól legfeljebb 0,2 százalékponttal térhet el. Ez különösen annak fényében hízelgő, hogy a válság előtt, 2000 és 2007 között az átlagos deficit 6,4 százalék volt. A stabil hiányadatot többek között az is magyarázza, hogy az elsődleges egyenleg nulla körül alakulhat a következő években, ami az jelenti, hogy a deficit összegét az államadósság kezelésére használják fel.

Az állami bevételek az idén a GDP 47,5 százalékát tehetik ki, a következő években pedig fokozatosan csökkennek. 2021 és 2023 között átlagosan az összes hazai termék 43,2 százaléka lehet az államkasszába befolyó összeg. Bár a jelentés nem tér ki rá, hogy miért fogynak a bevételek, részben az adócsökkentések hatása érvényesülhet a befolyó összeg GDP-arányos apadásában a következő két évben, ami egyébként a nominálisan számolt emelkedéssel járhat együtt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a csökkenő adók egyben az ország versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulnak. A bevételekkel együtt a kiadási oldal is csökkenni fog az előrejelzés szerint, a tavalyi, GDP-arányosan 49,8 százalékos ráfordítások az évtized végéig 45 százalék közelébe zsugorodnak. A 20-as évek elején stagnálás, gyenge emelkedés várható.

A legnagyobb költségvetési kihívás az egészségügy finanszírozása lesz a következő évtizedekben Magyarországon. Nettó jelenértéken számolva 2015 és 2050 között 40 százalékkal nőnek ezek a kiadások – olvasható a jelentésben. A másik, sok fejtörést okozó kiadás a nyugdíjak kifizetése, ebben viszont kedvező változás várható, a nemzetközi szervezet számításai szerint 36 százalékkal csökkennek a nettó jelenértéken számított ráfordítások 2050-re.