Újra kartellvád a biztosítási szektorban
Érdekes vitába keveredett az elmúlt napokban a biztosítási szakma és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary): tagsága nevében a NiT azt sérelmezte, hogy – állításuk szerint – átlagosan három-négyszeresére emelkedett az autóbuszok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díja, amit a biztosítók a közelmúlt buszbaleseteivel indokolnak. A NiT szerint az autóbuszos személyszállító vállalkozások nagy része kisvállalkozás, tőkeerejük alacsony egy ilyen biztosítói döntés finanszírozásához, ezért a biztosítótársaságok díjkövetelését az utasokra kell hárítaniuk.
A témában a felek egyeztetést is tartottak, amelyre a NiT állításai szerint hiába várták a biztosítók képviselőit, bár információink szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége képviseltette magát. A múlt héten a NiT jelzésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mielőbbi egyeztetésre és vizsgálatra kérte fel az ügyben hatáskörrel rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőit, mivel osztotta a szakmai szervezet azon véleményét, amely szerint az autóbuszos személyszállítók kötelező kgfb-díjainak egyidejű, nagyarányú emelése miatt akár a kartellgyanú vagy az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata is indokolt lehet.
A kartellgyanú aligha állhat meg egy olyan piacon, ahol a biztosítói díjak rendkívül széles spektrumban szóródnak. Márpedig a lapunk által véletlenszerűen kiválasztott – egy autós portálon használtan 30 millió forintért kínált –, 2008-ban gyártott Mercedes-Benz Tourismo Euro5 61+2 fős turistabuszra, a Netrisk.hu online kalkulátora szerint, a piacon díjat hirdető 12 társaság éves kgfb-díj-ajánlatai 522 ezer és 4,63 millió forint között érhetők el – ehhez jön a buszok esetében maximált 30 295 forintos biztosítási adó.
A díjak rendkívüli mértékű drágulásának hírét árnyalja a tény, hogy a kgfb-piacon évek óta folyamatos a díjemelkedés. Ezt a közelmúltig a felügyeletet ellátó MNB is szükségszerűnek nevezte, tekintve, hogy 2016-ig az üzletág kombinált mutatója (a kárkifizetések és a költségek összegének és a díjbevételnek a hányadosa) 100 százalék felett volt, és a biztosítók arra kényszerültek, hogy más szegmensekből fedezzék az üzletág veszteséges működtetését. A szintén a Netrisk.hu által nyilvántartott kgfb-indexből azt láthatjuk, hogy a megkötött szerződések alapján számolt piaci átlagdíj (a teljes piacot, azaz minden autót figyelembe véve) 2013 januárjában 19 900 forint volt.
Ehhez képest napjainkban a kgfb-piac éves átlagdíja 37 873 forint. (A díjak emelkedéséhez az alkatrészek és a szervizek rezsidíjának emelkedése mellett a személyi sérüléses károkra kifizetett mind nagyobb összegek vezettek.) A fenti példában szereplő busz kategóriájának átlagdíja egy, az MNB-nél fellelhető statisztika szerint 2013-ban 740 178 forint volt. Ha erre a piac átlagos 90 százalékos díjemelését rámérjük, átlagdíjnak 1,4 millió forint körüli összeget kapunk. A próbakalkulációnkban szereplő 12, díjat hirdető társaság közül hét alacsonyabb díjon vállalná az adott busz biztosítását – magasabb díjat lényegében csak azok hirdettek, amelyek tudatosan „kiárazták” magukat ebből a szegmensből.
A biztosítók veszélyközösség-alapon dolgoznak, eszerint kalkulálnak díjakat. De a magyar autóbuszflotta száma ma csekély ahhoz, hogy külön veszélyközösségként jelenjen meg a biztosítási kalkulációkban – a 4,2 millió biztosított jármű közül kevesebb mint húszezer kisbusz és busz van. A megugró költségeket így nemcsak a buszok tulajdonosai, hanem a többi autós is viseli. Abban az esetben, amikor egy olyan mértékű kár történik, mint amilyen a tavalyi veronai buszbaleset volt – amikor a kártérítés összege jó eséllyel eléri a törvényben felső korlátként meghatározott 1,5 milliárd forintos mértéket –, a többi autós (és díjfizető) érdekében is észszerű, hogy a veszélyközösség azon tagjainál csapódjon le jobban a költségemelkedés, akik a megugró díjakért felelnek. Fontos látni: csak az említett egyetlen tragédia a teljes tavalyi magyar kgfb-díjbevételnek, 150,92 milliárd forintnak az 1 százalékát, míg a szektor 94,7 milliárdos tavalyi kárkifizetésének csaknem az 1,7 százalékát adhatja.
