A régióban a legfontosabb az angoltudás

Régiónkban a magyar diákok tartják legfontosabbnak az angoltudást a továbbtanulás és munkavállalás szempontjából – ez derül ki az Angloville legfrissebb kutatásából. Egy ötfokú skálán – amelynek növekvő értékei egyre nagyobb fontosságra utalnak – 4,9-es átlagot mértek a magyar, lengyel, román és cseh diákok körében.

Magyarországon az alapfokú képzésekben heti öt vagy több órában nyelvet tanulók aránya csak az angol és a német esetében számottevő – ez a Magyar Tudományos Akadémia év eleji A közoktatás indikátorrendszere 2017-es kutatásából derül ki. A hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok alapfokú évfolyamaira járók körében az idegen nyelvet intenzíven tanulók aránya lényegesen magasabb, mint a hagyományos általános iskolai képzésben tanulók között. Az angolnál például kétszeres a különbség a nyolcosztályos gimnazistáknál, akiknek 15,6 százaléka tanulja magas óraszámban a nyelvet.

A középfokú képzésekben is nagyok a különbségek. A szakközépiskolásoknál igen alacsony (3,3 százalék) az angolt legalább heti öt órában tanulók aránya, míg a gimnazistáknál 34,1 százalék, a szakgimnazistáknál 10,9 százalék. Ugyanakkor a felsőoktatásba felvett összes tanuló körében 2007 és 2016 között a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 40-ről 55 százalékra nőtt.

Egy kormányhatározat szerint 2018-tól a következő három évben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére. Idén 2,788 milliárd, 2019-ben 3,066 milliárd, 2020-ban pedig 3,372 milliárd forintot fordítanak erre célra. Nagyok a különbségek a közép-európai fiatalok nyelvi magabiztosságában, de a többségük egyaránt gyakorlatiasabb oktatást szeretne a mainál. Jelentős különbségek vannak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanulás tekintetében is. Nyelvi kurzusokra a magyar diákok rendkívül kis arányban járnak – tízből csupán egy-két diák – a többi ország tanulóihoz képest, ahol 55 százalék feletti ez az arány. Az önálló, autodidakta módszerek használatát nézve is a magyarok lógnak ki a sorból: alig egyharmaduk tanult önállóan angolul, miközben ez az arány 60 százalék felett van Csehországban, Lengyelországban és Romániában is.

A diákok megítélése szerint az iskolai angolórák csak részben készítik fel őket a magabiztos nyelvhasználatra. Csak Románia ért el közepesnél jobb osztályzatot (3,2) az ötös skálán, a magyar diákok lengyel és cseh társaik közötti értéket, 2,3-es átlagot adtak.

Mélyponton van a vizsgázók száma

Tavaly nem egész 108 ezren tettek nyelvvizsgát Magyarországon, ami 26 ezerrel kevesebb, mint 2016-ban – ez derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adataiból. Nyelvvizsga-bizonyítványt 70,5 ezren kaptak, 37,5 ezer tanulónak nem sikerült a vizsgája. Angolból csaknem 52 ezren, németből valamivel több, mint 13 ezren vizsgáztak. | VG