Kevesebb kohéziós támogatásra számíthatnak Kelet-Közép-Európában
Brüsszel több mint 30 milliárd euró támogatást vonna meg Közép- és Kelet-Európától 2021 és 2027 között – derül ki az Európai Bizottság (EB) kedden nyilvánosságra hozott javaslatából. Lengyelország 23 százalékkal, mintegy 19,5 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd, mint a 2014–20-as költségvetési időszakban, amit Jerzy Kwiecinski lengyel fejlesztési miniszter igazságtalannak tart. Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia pedig 24 százalékos támogatáscsökkenéssel nézhet szembe. A déli tagállamoknak ezzel szemben nagyobb segítséget szeretne nyújtani az EU – Spanyolország kohéziós forrásai 5 százalékkal bővülhetnek, 34 milliárd euróra, Görögországé
8 százalékkal, 19,2 milliárd euróra és Olaszországé 6,4 százalékkal 38,6 milliárd euróra. A balti államok és a visegrádi négyek együttesen 37 milliárd euró támogatást veszíthetnek el a következő költségvetési periódusban, míg Portugália, Spanyolország, Görögország és Ciprus összesen 3,7 milliárd eurós forrásnövekedésre számíthat. Közben számos nyugat- és észak-európai állam – Belgium, Svédország, Dánia és Hollandia – támogatottsága reálértelemben nem változik.
A támogatás mértékét új tényezőktől tennék függővé, az egy főre jutó GDP mellett már a fiatalkori munkanélküliség, a képzettségi szint, a 2014–17 közötti bevándorlás, valamint a szén-dioxid-kibocsátás is szerepel a forráselosztási szempontok között. Brüsszel a változtatásokat azzal indokolja, hogy a 2004-ben uniós tagságot nyerő országok számottevő gazdasági növekedést produkáltak, míg Dél-Európa jelentős része még nem lábalt ki egészen a gazdasági válságból. „Ma egy olyan javaslatot teszünk a kohéziós politikára, amely minden régióra vonatkozik, és senkit nem hagy cserben. Rugalmasabbá tettük, hogy alkalmazkodjunk az új prioritásokhoz, s jobban védelmezzük polgárainkat. A szabályokat egyszerűsítettük: ez előnyös lesz a kisvállalkozásoktól kezdve a vállalkozókon át az iskolákig és kórházakig, megkönnyítve számukra az alapokhoz való hozzáférést” – fogalmazott Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztos. Az EB azt ígérte, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által finanszírozott beruházások zöme az innovációra, a kisvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra és az ipari modernizációra irányul majd.
Az EB a 2021–27-es költségvetési időszakra végül – az infláció figyelembevételével – 373 milliárd eurós kohéziós keretösszeget jelölt ki. Május elején Günther Oettinger uniós költségvetési biztos még azt ígérte, hogy 5 százalékkal csökkentik a 2014–20-as periódushoz képest az agrártámogatásokat, és 7 százalékkal a kohéziós alapokat. Az Európai Parlament (EP) tagjai a napokban azonban már arra hívták fel a figyelmet, hogy az arányok változhatnak: 15, illetve 10 százalékra. Brüsszel azt szeretné, ha még a 2019-es EP-választások előtt megállapodnának a 2021–27-es uniós költségvetésről, de a tegnapi javaslat előreláthatólag parázs vitákat szít majd.
