Mélyebbre kerültek a bóvliban a törökök
Váratlanul érte a piacokat a Standard & Poor’s kedd esti közleménye, mely szerint tovább rontották Törökország adósbesorolását. A török eszközök sokat gyengültek: a líra az euróval szemben a keddi 4,9219-es záróértékről 4,9939-re esett tegnap, emelkedett az ország két- és tízéves állampapírjainak hozama, az isztambuli tőzsdeindex, a BIST 100 pedig 80 bázispontot zuhant. A leminősítés nem előre beütemezett felülvizsgálat keretében történt, ami mutatja, hogy az S&P rendkívül aggasztónak tartja a törökországi helyzetet – írja a Reuters hírügynökség. A hosszú futamidejű adósbesorolást a hitelminősítő a romló inflációs kilátásokra, a líra gyors értékvesztésére hivatkozva rontotta BB-ről BB mínuszra. Az S&P jelentésében kiemelte: a líra gyengülése kedvezőtlen helyzetbe hozza a cégeket, amelyek nehezebben tudják fizetni a devizában fennálló adósságaikat, emellett az államadósságra is negatív hatást gyakorol, ennek 40 százaléka ugyanis devizában áll fenn.
A hitelminősítő azt is aggasztónak tartja, hogy a központi bank „növekvő politikai nyomás” alatt van. A magas infláció miatt az elemzők már régóta szükségesnek tartanák a 8 százalékos alapkamat emelését, ám Recep Tayyip Erdogan elnök ragaszkodik az irányadó ráta tartásához.
A Standard & Poor’s legutóbb 2016 júliusában rontott Törökország adósbesorolásán, akkor a katonai puccskísérlet politikai hatásainak beruházási környezetre gyakorolt negatív hatásaival indokolta a lépést.
A Moody’s márciusban vágta az addigi Ba1-ről Ba2-re Törökország hosszú lejáratú devizaadósságát, a besorolás mellé stabil kilátást rendelt. A Fitch tavaly januárban sorolta vissza bóvlikategóriába, BB+ osztályzatra a török besorolást.
Az S&P szerint az ország gazdasága túlfűtött, növekedése alapvetően hitelekre épül. A Nemzetközi Valutaalap Törökországért felelős igazgatója, Donal McGettigan is ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet a napokban. McGettigan hangsúlyozta: „Törökország tavalyi bővülési teljesítménye lenyűgöző” – a hivatalos adatok szerint a 2017-es gazdasági növekedés 7,5 százalékos volt a 2016-ban produkált 3,2 százalékos eredmény után –, ám a látványos GDP-bővülésnek ára van. Az egyik legegyértelműbb jele a gazdaság túlfűtöttségének a magas infláció, valamint a folyó fizetési mérleg nagy hiánya. Márciusban a fogyasztói árak 10,23 százalékkal emelkedtek az előző év azonos hónapjához képest, ez az érték több mint a duplája a hivatalos 5 százalékos inflációs célnak. McGettigan dicsérte ugyan a kétezres évek eleje óta bevezetett strukturális reformokat, ám leszögezte, hogy továbbiakra lenne szükség.
Erdogan a közelmúltban jelentette be, hogy 2019 novembere helyett már június 24-én megtartják a parlamenti választást. Szakértők szerint ezzel a lépéssel az a célja, hogy mielőbb gyakorolhassa a tavalyi alkotmányos népszavazással megszerzett, kiszélesített elnöki jogköröket. A Reuters információi szerint négy török ellenzéki párt – a Köztársasági Néppárt (CHP), a Jó Párt (Iyi Parti), az iszlamista Jólét Pártja (Saadet Partisi) és a Demokrata Párt (Demokrat Parti) – választási szövetségre lép, a megegyezésről szóló hivatalos bejelentésre már a héten sor kerülhet.
