Milliárdos forgalmat generál az eurojackpot

Egyre népszerűbb Magyarországon az eurojackpot, az idén eddig átlagosan heti 581 ezer alapjáték érkezett be, ami heti 383 millió, havi összesítésben pedig 1,53 milliárd forintos forgalmat generál – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Szerencsejáték Zrt. sajtóirodája. A kiemelkedően magas főnyeremény motiválja leginkább a játékosokat az állami játékszervező tapasztalatai szerint. Főként azok szeretik az eurojackpotot, akik más számsorsjátékkal, így az ötös, a hatos vagy a skandináv lottóval is gyakran szerencsét próbálnak, de a 11-12 milliárd forintos vagy afeletti jackpot már az alkalmi érdeklődőket is megmozgatja.

Az eurojackpot 2014. október 10-i hazai bevezetése óta a pénteki sorsolás már a 187. lesz, a várható főnyeremény bruttó 16,5 milliárd forint. Az eddigi magyarországi csúcsnyeremény nettó 5,9 milliárd forint, más milliárdos nyeremény még nem született, de 157-en már milliomosok lettek. A Szerencsejáték Zrt. kutatása alapján legnagyobb arányban a 30–50 év közötti férfiak játszanak, a többségük állandó számokat ikszel be, méghozzá olyanokat, amelyek a családtagjaikhoz köthetők.

A nemzetközi szervezésű játék 2012 márciusában indult Finnországban, ma tizennyolc országban játszható. Előbb ötven számból ötöt, majd pedig tíz pótszámból kettőt kell eltalálni. A játék várható főnyereménye minden héten legalább bruttó 10 millió euró, amelyet a részt vevő országok bármelyikében megnyerhetnek a játékosok. A főnyereményre nem nagyobb, mint 1:95 millióhoz az esély. A nettó 5,9 milliárdos csúcsnyeremény azért is különleges, mert az ötös lottón soha senki nem szakított ekkorát. A hazai változatban 1993-ban vezették be a teljes halmozódást, de a rekord továbbra is a 2003-as 5,09 milliárd forintos főnyeremény, amely 2015-ben sem dőlt meg (5,04). A lottóötösre összehasonlításképp 1:44 millióhoz az esély.

Bár a 2017-es üzleti évről még nem publikált végleges adatokat a Szerencsejáték Zrt., minden bizonnyal 420 milliárd forint feletti árbevételt ért el, miután 10 százalékot meghaladó növekedéssel számolt a tavalyelőtti 385 milliárdos forgalom után. A közkiadásokhoz való hozzájárulás is mintegy 10 százalékkal haladhatta meg a 2016-os adatot, így 80 milliárd forint körül lehetett. Az összeg legnagyobb részét a szerencsejátékokhoz közvetlenül kapcsolódó adók és díjak teszik ki, mint például a játékadó, a nyeremények személyi jövedelemadója vagy a felügyeleti díjak.

Az előzetes közlés szerint tavaly a társaság teljes bevételének 45 százalékát adták a fogadások, miközben a számsorsjátékok forgalma 34 százalékra csökkent, a sorsjegyeké pedig 21 százalékra nőtt. Így a 2016-os adatokhoz képest 1-1 százalékponttal erősödött a sportfogadás és a sorsjegyüzletág súlya, miközben 2-vel gyengült a lottózásé. Előrébb lépett az interaktív értékesítési csatorna (online, sms, ATM) részaránya, a teljes forgalomból a 2016-os 12 százalékról 14-re ugrott 2017-ben, a növekvő trend vélhetőleg idén is folytatódik.