Átlagosan négyezer forintot fordítunk havonta az egészségünkre

A hazai lakosság egészségügyi kiadásainak jelentős részét a gyógyszerek költsége teszi ki, ennek az egy főre jutó átlagos havi nagysága 3874 forint volt tavaly a Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint. E költségek 59,1 százalékát vényköteles, patikában vásárolt készítmények adják, 15,4 százalékát pedig a vitaminok, gyógykészítmények, gyógyteák és gyógyvizek. Egészségügyi kiadása a háztartások csaknem négyötödének volt, ezek a költségek a családok fogyasztási kiadásának a 4,7 százalékát tették ki. Ez az arány nem változott az előző évhez képest, de az összeg nagysága a 2016-os 3605 forintnál kétszáz forinttal nagyobb.

Látás- és hallásjavító eszközökre az egészségüggyel kapcsolatos kiadások 8,8 százalékát, orvosi és fogorvosi ellátásra 9,4 százalékát adta ki a lakosság, paraszolvenciára 3,9 százalékát.

A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, kiadásainak csupán kétharmada származik állami forrásokból, miközben az uniós átlag csaknem 80 százalék – derül ki az Európai Bizottság Magyarországról készült egészségügyi országprofiljából. A hazai egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alattiak, ráadásul a különbség az utóbbi évtizedben nőtt. Az állam 2015-ben egy hazai lakos egészségügyi kiadásaira átlagosan 1428 eurót költött, ami alig több, mint a fele a 2797 eurós uniós átlagnak.

Részben a zsebből fizetett kiadások magas szintje okozza, hogy viszonylag magas, 7,4 százalékos azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek katasztrofális egészségügyi kiadással szembesülnek, de ez az arány az alacsony jövedelmű háztartások körében 25 százalék felett volt. A katasztrofális egészségügyi kiadás olyan költést jelent, amely meghaladja a létfenntartási szükségletek (vagyis élelmiszer, lakhatás és közüzemi számlák) nélküli, teljes háztartási jövedelem 40 százalékát.

A szuperkórházprojekt ad lendületet

Ugyanakkor az egészségüggyel kapcsolatos beruházások órási mértékben nőttek, a humán egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 74 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A területen a következő években az Egészséges Budapest program (EBP) 700 milliárd forintos fejlesztési kerete járul hozzá érdemben a fejlesztésekhez. Az idén folytatódhat a beruházások két számjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is.