Döntenek a görög adósságkönnyítésről
Tegnap is okoztak fennakadásokat Athén tömegközlekedésében a munkabeszüntetések, a munkavállalók ezúttal is a kormány megszorító intézkedései ellen tüntettek. Abban az esetben azonban, ha Görögország – az eredeti terveknek megfelelően – augusztusban ki akar lépni a nemzetközi mentőprogramból, kénytelen lesz tartani magát a hitelezőkkel kötött megállapodásokhoz. „Görögországnak biztosítania kell, hogy a reformok megfelelően haladjanak, és erre a program vége után is ügyelni kell. A pozitív jeleket nem szabad úgy értelmezni, hogy minden problémát megoldottak, a meglévő strukturális gondokat továbbra is kezelni kell” – figyelmeztette a kormányt a hitelezőket képviselő Declan Costello.
Az euróövezeti döntéshozók csak azzal a kikötéssel nyújtanának adósságkönnyítést Görögországnak, hogy 2022-ig az elsődleges költségvetési többlet a GDP legalább 3,5 százalékát teszi ki, ezzel biztosítanák, hogy Athén a mentőprogram vége után is folytassa a megkezdett reformokat. Az elmúlt évben az országnak sikerült megugrania a lécet, hiszen az aktívum a GDP 4 százaléka volt. Az adósságkönnyítés részleteiről egyelőre nem tudtak megegyezni a hitelezők, már azzal kapcsolatban is nézeteltérések vannak, hogy szükség van-e rá egyáltalán. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mielőbbi könnyítést sürget, míg több euróövezeti állam – például Németország is – ódzkodik ettől. A hitelezők – az IMF, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az
Európai Stabilitási Mechanizmus – és a német, illetve a francia pénzügyminiszter sajtóinformációk szerint a hét végi kanadai G7-találkozón napirenden kívül egyeztet az adósságkönnyítésről.
Görögország jövője ugyanakkor nem csupán az adósságkönnyítési döntésen múlik, a mentőprogram keretében 19 privatizációt ígértek hitelezőiknek, akik júniusi határidővel várják a DESFA, az Ellinikon nemzetközi repülőtér, az Egnatia autópálya, a Hellenic Petroleum, a PPC és az athéni nemzetközi repülőtér ügyének lezárását. Görögországnak az állam legnagyobb távközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalata, az OTE 5 százalékát menetrend szerint már korábban értékesítenie kellett volna, de végül csak a napokban számolhatott be sikeres tranzakcióról a privatizációs ügynökség, a HRADF. A részesedést a Deutsche Telekomnak adták el 284 millió euróért, és a német cég teljes tulajdonrésze ezzel 45 százalékra nőtt. A DESFA gázvállalat 66 százalékos többségi tulajdonrészének értékesítését áprilisban már sikerrel teljesítették: a Snam S. p. A. vezette konzorcium vásárolta meg 535 millió euróért. A PPC tegnap tett közzé pályázati felhívást: a befektetők három széntüzelésű erőműre, illetve egy új egység építésére adhatnak be ajánlatokat, érdeklődésüket június 21-ig jelezhetik. A Reuters információi szerint az Ellinikon nemzetközi repülőtérrel kapcsolatban már folynak tárgyalások arab és kínai befektetőkkel, ám megállapodás csak az év végén várható. A HRADF május közepén hozta nyilvánosságra azt a hét befutót, akik részt vehetnek az Egnatia autópálya üzemeltetői tenderének második szakaszában. Az athéni repülőtér 30 százalékának eladására pedig csak akkor kerülhet sor, ha az Európai Unió versenyjogi hatósága jóváhagyja az üzemeltetői kontraktus meghosszabbítását. Görög sajtóinformációk szerint azonban az EU túlságosan alacsonynak találja a 600 millió eurós árat, amennyiben a privatizációs alap, a TAIPED megállapodott az üzemeltetővel.
Verseny az olajcégért
Öten jelezték, hogy érdeklődnek a Hellenic Petroleum privatizációjára kiírt pályázat iránt. Az áprilisban kiírt pályázat értékelésekor a megajánlott pénz mellett az igényelt pakett nagysága is hangsúlyos szerepet kap. A Hellenic Petroleumban Athénnak 35,5 százalékos részesedése van, míg a multimilliárdos Latszisz család 45 százalékot birtokol a Paneuropean Oil & Industrial Holding nevű cége révén. Annyi biztos, hogy a Hellenicben mindkét nagy tulajdonos 15-15 százalékot meg akar tartani a privatizáció után is. A Hellenic 2,2 milliárd euróra becsült értékével a harmadik legnagyobb az európai finomítói piacon – írja a Reuters. A jelentkezők sorában találhatjuk a világ legnagyobb nyersanyag-kereskedőjét, a svájci Glencore-t, a holland Vitol energiaipari és -kereskedelmi céget, a brit Gupta Family Group Alliance bányászati és energetikai vállalatot, az olaj- és fémiparban érdekelt jordán Alrai Group Holdingsot, valamint az osztrák Carbon Asset Management és az emirátusokhoz tartozó Al Shaheen Group befektetési társaság konzorciumát. Érdekesség, hogy kínai vállalat nincs a jelentkezők között, holott a legnagyobb falatok közül többet, így a pireuszi kikötőt is kínaiak vették meg. A tender a kötelező vételi ajánlati szakaszába ért, nyárra kiderül, ki veheti át az irányítást az olajvállalatban. | K. B.
