Európai Bizottság: történelmi csúcsra értek a magyar gazdasági várakozások

Mintegy 2,3 ponttal emelkedett a magyar gazdasági várakozásokat mutató index az Economic Sentiment Indicator (ESI) felmérése szerint, a júniusi adat 123 pontra ugrott – derült ki az Európai Bizottság (EB) jelentéséből. A fő mutató idén rendre 120 pont felett alakult, és a júniusi felmérés során új magyar rekord született: még sosem állt ilyen magasan az ESI.

Az optimizmus a gazdaság minden szektorában megfigyelhető, a legnagyobb mértékben mégis a 30 százalékos súllyal szereplő szolgáltatások területén jelenik meg a pozitív jövőkép, az előző havi 8,6 pontról 13,2 pontra ugrott a részindex, így már megközelíti az elmúlt egy év átlagát. A kiskereskedelem ugyan csak 5 százalékos súlyt képvisel az ESI-ben, ám a 2,8 pontos emelkedés így is érezhetően hatott az indikátorra, júniusban 10,4 pontot mért az Európai Bizottság.

A teljes indikátoron belül a legnagyobb, 40 százalékos súlyt képviselő ipari várakozások kissé emelkedtek. A májusi 15,1 pontról 15,4 pontra nőtt az optimizmus, ezzel pedig új csúcsot döntött a részindex. A fogyasztói szegmens ugyan a negatív tartományban van, de ez nem jelenti azt, hogy kifejezetten pesszimista lenne az emberek jövőképe, az index ugyanis a korábbi várakozásokhoz viszonyít. A teljes ESI ötödét adó szektor júniusban –5,6 ponton állt, megközelítette a 16 évvel ezelőtti csúcsot – akkor a pozitív tartományba is átfordult 0,2 pontos fogyasztói várakozásokkal.

Az építőipar – amely 5 százalékos súllyal szerepel a fő mutatón belül – júniusban

1 ponttal, 29 pontra nőtt. A terület azonban a legnagyobb fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évben, 2016 májusában a –19 pont közelében járt a részindex, vagyis majdnem 50 pontot emelkedett azóta. Az építőipar optimizmusa többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhető, a CSOK és a lakásáfa csökkentése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat magyar gazdaságon belüli súlya a mostani, nagyjából 4 százalékról 5 százalék fölé emelkedjen.