Benyújtották a módosítókat

A költségvetéssel együtt negyvenkét törvénymódosítást fogadhat el az Országgyűlés – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a költségvetés általános vitájának záróbeszédében. A legfontosabbakat fel is sorolta (lásd a táblázatunkban), és kiemelte a kincstári egységes számla keretének megemelését, amellyel egyszerűsödhet az államadósság kezelése. A Költségvetési Tanács külön vizsgálhatja majd az államháztartás mutatóit, ez az unióban több országban is elfogadott gyakorlat. Mivel az Eximbankot az államháztartás részeként számolták el, meg kell változtatni a bank hitelfelvételi szabályait. A javaslat elfogadása esetén a bank csak állami engedéllyel vehet fel kölcsönt. Az államtitkár összegzése szerint a javaslat egységet alkot, és alátámasztja a jövő évi költségvetést.

„Vitatkoznom kell azokkal az állításokkal, hogy egy válság rossz helyzetben találná a magyar gazdaságot” – mondta az államháztartásért felelős államtitkár. Emlékeztetett, hogy míg tíz éve túlzottdeficit-eljárás alatt voltunk, és rossz besorolásunk volt a hitelminősítőknél is, addig most sokkal kevésbé vagyunk kitéve a forint árfolyammozgásának, hiszen a korábbinál sokkal alacsonyabb a devizaadósságunk.

„A jövő évi költségvetés éppen a nemzetközi hullámokra, a vártnál magasabb inflációra készült fel, a tartalékokat 50 százalékkal megemeltük” – fejtette ki. A biztonságot növeli az is, hogy a büdzsében 1,8 százalékos hiánnyal számoltak, a középtávú számokat pedig úgy állították össze, hogy 2022-ben érhetjük el az 1,5 százalékos strukturális egyenleget, a deficit pedig 2020-ra csökkenhet 1 százalék alá. Az elmúlt öt évben a magyar gazdaság évente átlagosan 3,6 százalékkal nőtt, az egyensúlyi adatok kordában tartása mellett. Az IMF szerint reális a 4 százalékos növekedés, az OECD 4,4 százalékkal kalkulál, vagyis a nemzetközi szervezetek is elismerik a magyarországi folyamatokat. Uniós csatlakozásunk után sok hazai lakos külföldön vállalt munkát, de az arányuk jóval kisebb, mint a térség más országaiban. A 2019-re várt 9 százalékos béremelések 6 százalékponttal magasabbak az uniós átlagnál. A hazai emelést segíti a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a versenyszférában pedig a kedvezményes adózási lehetőségek (kiva, kata) is támogatják a béremeléseket.

A 4 százalékos növekedés mellett a költségvetés a korábbinál 9-10 milliárd forinttal többel támogatja családokat, és folytatódik a reálkonvergencia is. Ezért gondolják úgy egyre többen, hogy megéri Magyarországon dolgozni – hangoztatta Banai Péter Benő. Társadalompolitikai célokra, főleg nyugdíjra 163 milliárd forinttal juthat magasabb összeg, ráadásul nyugdíjprémium (3,5 százalékos növekedés felett), inflációs korrekció (ha a kalkuláltnál magasabb a pénzromlás) és Erzsébet-utalvány is járhat az időseknek.

A költségvetéssel együtt változó fő jogszabályok

- Megemelkedik a Kincstári Egységes Számla kerete

- Az uniós forrásokat kötelező lesz a Magyar Államkincstár (MÁK) számláin kezelni

- A MÁK-nál tartott uniós forrásból nem lehet állampapírt vásárolni

- A Költségvetési Tanács külön vizsgálhatja az államháztartást

- Az Exim csak állami engedéllyel vehet fel hitelt

- A Magyar Tudományos Akadémia működésének módosítása

- Az öregségi nyugdíjnak nem lesz feltétele a munkaviszony megszűnése

- Gyermekvédelmi intézkedések

- A 400 négyzetméternél nagyobb építményekre engedélyt kell kérni

- A letelepedési kötvények kivezetése

- Változik a kormánytagok jogállása

- Emelkedik a legfőbb ügyész javadalmazása

- A köztisztviselői jogviszony megszűnésének szabályai változnak