Csaknem a harmadával nőttek a reálkeresetek tíz év alatt
Az elmúlt tíz évben 62 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó bére, míg a nettó reálbérek 31 százalékkal emelkedtek ezalatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az ütem persze nem volt egyenletes, a gazdasági válság alatt tulajdonképpen stagnálás volt. Bár 2013-ig folyamatosan emelkedtek a keresetek, de a relatív magas infláció miatt a fizetőerő mégsem emelkedett. A válságból való kilábalás és a kormány által meghirdetett munkaerőpiaci fordulat azonban meghozta az áttörést, így tavaly már közel harmadával többet lehetett költeni az átlagos keresetből, mint tíz évvel korábban.
A növekedés nominálisan még szembetűnőbb: a 2008-as, havi 122 ezer forintos átlagbér tavaly már 198 ezer forintra emelkedett, ráadásul az év eleji béremelések is érezhetők, a január–májusi időszak átlagos nettó keresete 210 ezer forint volt, ami 12,1 százalékkal magasabb a 2017 első öt hónapjában mértnél. Mivel a KSH 2,2 százalékos inflációt jelzett ebben az időszakban, ezért csak hajszállal marad el a reálbér emelkedése a 10 százaléktól. Az év második felében a fogyasztói árindex magasabb lehet, mint az eddigi átlagos értéke, az elemzők 3 százalék körüli pénzromlási ütemet prognosztizálnak. Ez ellen hat a bérdinamika, amelyet a tovább feszesedő munkaerőpiac hajt felfelé. Egyes iparágakban már a határig kitolt emelésekről beszélnek, de sok területen folytatódhat vagy akár gyorsulhat is az eddig látott dinamika. Persze nem látható, hogy hogyan alakulnak az év második felében a keresetek, azonban az jól látszik, hogy 2018-ban jelentősen emelkednek majd a reálbérek, és a két számjegyű reálbér-emelkedés sincs kizárva.
A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően jövőre is folytatódhat a mostani trend. A munkaerőhiány mellett ugyanis a kormány is felfelé hajthatja a reálkereseteket a minimálbér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum emelésével.
