Dobogós a magyar fogyasztói árindex az EU-ban
Júniusban nemcsak a régióban, de az egész Európai Unióban kiemelkedő, 3,2 százalékos volt a magyar infláció – derült ki az Eurostat jelentéséből. Ennél gyorsabban csak Romániában (4,7 százalék) és Észtországban (3,7 százalék) emelkedtek az árak. Most nem az importált infláció miatt emelkedtek a magyar adatok – májusban és júniusban az EU-ban 2 százalékos pénzromlást mértek.
A régióban Romániában már korábban is lényegesen magasabb volt a fogyasztói árindex, a régiós átlagnál rendre legalább 1 százalékponttal magasabb adatot produkált délkeleti szomszédunk. Idén júniusban viszont már a magyar drágulási ütem is meghaladta az átlagot, erre idén még nem volt példa. Ez azért is különleges helyzet, mert Lengyelországban év elején 0,7 százalékos inflációt is mértek. A régiós fogyasztói árindexek átlaga ugyanakkor egyértelmű, növekvő trendet mutat. Ugyan januárban még aránylag magas, 2,4 százalék volt a mutató, ám februárban 2 százalékos mélypontra süllyedt. Azóta viszont folyamatosan emelkedik a fogyasztói árindex, amiben a régiós devizák gyengülése és az olaj árának emelkedése egyaránt szerepet játszhat. A magyar infláció dobogóra ugrása azonban nem a nemzetközi folyamatok következménye elsősorban – bár nyilvánvalóan jelentős szerepük volt benne. Sokkal inkább annak tudható be a jelenség, hogy míg a szomszédos országokban a központi bankok nyilvánvaló szigorító intézkedéseket tettek – Csehországban például kamatot emeltek, és további kamatemelést is belengettek –, addig a Magyar Nemzeti Bank csupán a kommunikáció terén lépett, tényleges szigorító intézkedést eddig nem tett. Erre egyébként legközelebb kedden lesz lehetősége a jegybank monetáris tanácsának, ugyanis július 24-én tartja a testület a soron következő kamatdöntő ülését – elemzők egyelőre nem várnak érdemi lépést.
