Hatékonyabb erőművi mixet akar az MNB

Magyarországon egységnyi GDP-t kétszer annyi energiával állítanak elő, mint az EU-ban átlagosan, így nem meglepő, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartható felzárkózást megcélzó csomagjának egyik pillére az energiahatékonyság javítása. Igaz, a felzárkózás mikéntjéről készült prezentációban először kiegyensúlyozott, később már hatékony energiamix szerepel, de cél lehet mind a kettő.

A kiegyensúlyozottság elsősorban az ország sérülékenységének csökkentése miatt fontos. Ezt szolgálhatja a csomag azon pontja, amely szerint a nettó áramimport arányát az uniós átlag alá kell szorítani. Ám az energiamix kiegyensúlyozottsága valójában a belföldi áramtermelés megfelelő összetételét jelenti. Az anyag nyilvános része azonban nem közöl semmit arról, hogy e téren mit tart kívánatosnak, illetve változtatandónak. Nem kizárt, hogy az energiastratégiában foglaltakhoz igazodna, de a stratégia épp felülvizsgálat alatt áll. (Annak csak a majdani energiaigényekre és a várható megtakarításra vonatkozó részét módosította egy minapi kormányrendelet.) A mix mai összetétele és változásának néhány összetevője viszont ismert. Ezek egyike, hogy az atomenergia a hazai energiatermelés legnagyobb súlyú eleme, s még nagyobb súlyú lesz a két új paksi atomblokk átadása után, vagyis a hat egység egyidejű működtetésének éveiben, hacsak nem létesülnek akkorra egyéb jelentős kapacitások. Az is tudvalévő, hogy a megújulókon belül a napenergia hasznosítása van a legkedvezőbb helyzetben, a szél pedig – rendszer-üzemeltetési okokból – fekete bárány. Nem titok továbbá, hogy előbb-utóbb le kell állítani néhány öregebb erőműblokkot, amelyeket majd pótolni kell, illetve, hogy hatszáz évre elegendő lignitvagyonon ülünk. A még felülvizsgálandó stratégia 2030-ra 54 százalékos nukleáris súllyal számol, 5 százalékosra csökkenő szénerőművivel, 39 százalékos gázalapúval és 16 százalékosra növekvő megújulóval. Vagyis ezek azok az arányok, amelyek a stratégia felülvizsgálata után módosulhatnak, illetőleg máris megváltoztak a jegybank javaslatainak nem közzétett részében.

Az MNB-prezentációban tisztább a kép a „hatékony energiamix” terén: meg kell felezni az egységnyi kibocsátásra (GDP-re) jutó energiafelhasználást, vagyis el kell érni az uniós átlagot. Számokban ez azt jelenti, hogy 2030-ra ezereurónyi GDP-t legfeljebb 150 kilogramm olaj-egyenértékű energiával kellene előállítani. (Az olajegyenérték és a GDP hányadosával megadott mutató hazai értéke 2014-ig még jobb volt a V3-as országokénál, ám 2015-ben már leromlott a szintjükre.)

Az MNB által felsorolt hatékonyságjavító eszközök között nincs újdonság, hacsak az nem, hogy nyílászárócsere helyett a nyílászárók felújítása szerepel a fűtéskorszerűsítés, a falak jobb hőszigetelése és a környezetkímélő energiaforrások nagyobb arányú felhasználása mellett. Idekívánkozik, hogy a fűtéskorszerűsítést és az épületszigetelést az állam eddig is támogatta – persze ettől még támogathatja tovább –, valamint, hogy bár a lakossági megtakarítások javítják az országos hatékonyságot, az ipari termelés fajlagos energiaigényét nem csökkentik. Ráadásul a GDP-előállítás energiaszükséglete sem zsugorodik feltétlenül attól, ha jobban támaszkodunk a környezetkímélő energiaforrásokra; az összefüggés komplexebb.

Az energiamixet (a modern infrastruktúrával együtt) reformterületként említi a javaslatcsomag – jó eséllyel elsősorban az elektromos autózás miatt –, de annak nyilvános változata nem közöl róla részleteket.

Jönnek a NEKT-ek

„A 2016. november végén az Európai Bizottság által kidolgozott Tiszta energiát minden európainak! javaslatcsomag része volt az úgynevezett Governance irányelv is. Ennek az a célja, hogy egyetlen dokumentumba és egységes formába öntse (és 2020 után fel is váltsa) a tagállamok klíma- és energiapolitikával foglalkozó stratégiáit, egyszersmind összehangolja a stratégiákhoz kötődő akcióterveket és beszámolókat. Ez az egységes dokumentum a National Energy and Climate Plan, azaz a Nemzeti Klíma- és Energiaterv (NEKT)” – válaszolt a Világgazdaság kérdésére a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója. Mint Szalai Gabriella kifejtette: ezeket úgy kell elkészíteni az előttünk álló hat hónapban, szűk egy évben, hogy már bele kell dolgozni a módosított, közös európai megújulós és energiahatékonysági célokat is, melyekről az elmúlt hetekben született megállapodás. Az egyes államok NEKT-jeinek elkészítéséhez szükség van stratégiai környezeti vizsgálatra is úgy, hogy az EU-tagországok véleményezhessenek, s társadalmi konzultációra is sor kerüljön (tagállami szinten). A NEKT-eket az Európai Bizottság áttekinti majd; ha pedig nem elegendők a közös európai célkitűzések teljesítéséhez, akkor javaslatokat tesz a célok módosítására.