Jól fizet a kőolaj-feldolgozás
Az iparon belül a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás ágazatában dolgozók keresete volt tavaly a legmagasabb, havi bruttó 749 ezer forint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Nem panaszkodhattak a gyógyszeripariak sem a 499 ezer forintos keresetükkel, míg a villamosenergia-ipari dolgozóknak 498 ezer forint volt a havi átlagfizetésük. A feldolgozóipar négy alágában (vegyi anyag, termék gyártása; számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; a gép, gépi berendezés gyártása; járműgyártás), valamint a bányászat területén 327 és 395 ezer forint között volt a bruttó átlagkereset. Az ipari alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 318 ezer forint volt, 11,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a versenyszféra egészéé 306 ezer. Hét alágban az ipari átlag alatt, 194 és 298 ezer forint között mozgott a bruttó átlagkereset. A legkevesebbet a textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermékgyártásban dolgozók kapták, átlagosan bruttó 194 ezer forintot.
Tavaly az iparban – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál – 713 ezren dolgoztak, 3,2 százalékkal többen, mint 2016-ban. Az összes munkavállaló 72,5 százaléka fizikai foglalkozású volt, számuk 2,7, míg a szellemieké 4,8 százalékkal nőtt. Az ipar legnagyobb nemzetgazdasági ágában, a feldolgozóiparban 3,3, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,7 százalékkal gyarapodott a létszám. A feldolgozóiparon belül a járműgyártásban csaknem 7 százalékkal többen, míg a textília, ruházat ágazatban 4,6 százalékkal kevesebben dolgoztak. A legnépesebb a járműgyártás volt 103 ezer fővel, a 75 százalékuk fizikai munkát végzett. A második legnagyobb foglalkoztató 95 ezer fővel az élelmiszer-, ital-, dohánytermékgyártás volt.
Az ipari termelés 4,8 százalékos növekedése a létszám 3,2 százalékos bővülésével együtt történt, így az egy alkalmazottra jutó ipari termelés – termelékenység – 1,4 százalékkal emelkedett egy év alatt. A bányászatban 26,1, a feldolgozóiparban 1,5 százalékkal nőtt a mutató értéke, ám az energiaiparban 0,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül legjobban, 12,7 százalékkal a termelésben egyébként kis súlyú textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermékgyártás termelékenysége javult, míg az ipari termelés motorjának számító járműgyártásban volt a legnagyobb, 5,3 százalékos az esés, de csökkenés volt a vegyianyag-, a villamosberendezés-gyártásban, valamint az egyéb feldolgozóiparban is. A fémipar termelékenysége 8,7 százalékkal emelkedett, a számítógép és elektronikai ágazatban pedig 4,1 százalékkal.
