Még messze a demográfiai fordulat

Magyarország népessége 2018. január 1-jén 9,77 millió fő volt, míg 1980. január 1-jén még 10,7 millió. Régóta nem az a hír, hogy természetes fogyás van, hanem az, hogy mekkora a mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első négy hónapjában 1,7 százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző év azonos időszakában, és 4,4 százalékkal kevesebben haltak meg. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,43 volt, ami megegyezik az egy évvel azelőtti értékkel. A jegybank a közelmúltban publikált, fenntartható felzárkózásról szóló tanulmányában hangsúlyozta: a javuló termékenységi ráta ellenére még nem történt meg a szükséges demográ­fiai fordulat Magyarországon, emiatt 2060-ig megduplázódik az időskori eltartottsági ráta, a munkaképes korúak száma pedig 2030-ig 570 ezerrel csökkenhet. Ezért a jegybank szorgalmazza a napjainkban 1,5-hez közelítő termékenységi ráta megemelését 2,1-re 2030-ig, és a mostani 40 ezer bölcsődei férőhely 93 ezerre emelését. Indítványozza, hogy a pénzügyi családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemei kövessék a dinamikus bérnövekedést, népszerűsítsék a gyermekvállalást, családbarát környezetet alakítsanak ki a munkahelyeken, a köznevelési rendszer családbarát jellege erősödjön, például hosszabbítsák meg az ügyeletet a munkaidő végéig.

Ilyen célú intézkedések egyébként már születtek, ezekről a Világgazdaság is beszámolt: például az állam az idén 20 milliárd forinttal támogatja új bölcsődei férőhelyek létrehozását, a munkaadók új munkahelyenként 1,5 millió forint támogatást kaphatnak, ha hatodik életévét be nem töltő gyermekét saját háztartásában nevelő édesanyát foglalkoztatnak. Jövőre a 2015-ös duplájára, havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye, továbbá egészségügyre 191 milliárddal, otthonteremtésre 16 milliárddal több jut jövőre a költségvetésben, mint az idén.

A foglalkoztatottság dinamikus emelkedésével párhuzamosan szűkül a potenciális munkaerőbázis, így rendre felvetődik a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításának kérdése. Bár a visegrádi országok között Magyarországon nőnek a bérek a legerőteljesebben, a keresetek alapján hazánk a dobogóért küzd. Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre egyetért abban, hogy a jelenleginél is markánsabb bérnövekedés kell ahhoz, hogy hazatérjenek a külföldön munkálkodó magyarok.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője tegnapi tájékoztatóján biztatónak nevezte a munkavállalási célú kivándorlás nagyarányú csökkenését és a visszatelepülők számának növekedését. Az Eurostat adataira hivatkozva közölte: kicsit több mint 300 ezer magyar vállal külföldön munkát. Pozitívnak tartja, hogy a házasságkötések száma növekedett, míg a válásoké és az abortuszoké csökkent az utóbbi években. Szerinte is számottevő demográfiai változásra van szükség.

Már a mérték a kérdés

Szociológusok, munkaadók, politikusok szerint nincs súlyosabb gazdasági-társadalmi probléma, mint az áldatlan demográfiai helyzet. Régóta nem az a hír, hogy természetes fogyás van, hanem az, hogy mekkora a mértéke. | VG