MNB: anticiklikus lett az előirányzat
A csökkenő hiány révén a fiskális politika anticiklikus tartalékot képez 2019-ben, a restrikció szűkítheti a keresletet – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési jelentésében. A törvényjavaslat végrehajtása változatlan, 310,1 forint per eurós devizaárfolyam mellett az adósságráta 2,6 százalékpontos csökkenését teszi lehetővé, így az 70,3 százalékra csökkenne. A jegybank lassabb gazdasági növekedés mellett is felvázolta az adósságpályát, eszerint várhatóan 2,2 százalékpontos lesz az államadósság-csökkenés, és az adósságszabály teljesül.
A dokumentum válaszol a Világgazdaság által már feszegetett kérdésre: mi okozza a 0,6 százalékpontos eltérést a GDP-növekedésben? A költségvetés 4,1 százalékkal, az MNB 3,5 százalékkal számol 2019-ben. A jegybank előrejelzéséhez képest magasabb dinamikát elsősorban a kedvezőbb munkaerőpiaci folyamatok miatt élénkebb lakossági fogyasztás magyarázza. A bérek becsült növekedése 2018-ban enyhén, 2019-ben érdemben meghaladja az MNB prognózisát a versenyszektorban és az állami szférában egyaránt.
A költségvetési javaslat idei és jövő évi inflációs előrejelzése is alacsonyabb a jegybankénál, feltehetően főleg a különböző olajárfeltevések miatt. Ha az infláció meghaladja a tervezettet, novemberben pótlólagos nyugdíjemelés lesz szükséges, ezt az MNB figyelembe is vette. A GDP-növekedés, illetve a béremelések ütemének elmaradása a költségvetésben tervezettől az alacsonyabb adóbevételek miatt kockázatos a büdzsére nézve. További kifogásként említi az elemzés, hogy a strukturális hiány nincs összhangban a középtávú költségvetési céllal, bár azt megközelíti, és 2019 után már az 1,5 százalékos cél alá csökken.
A költségvetési bizottság a múlt héten elfogadta a 2019-es büdzsé összegző módosító javaslatát, számos indítványt megszavazott, de a fő számokon nem változtatott. Ezeket ma fogadhatják el a parlament plenáris ülésén. Továbbra is 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,7 százalékos inflációval és 1,8 százalékos deficittel számol az előirányzat. A módosító javaslat elfogadta azt az indítványt, amely átcsoportosítana a költségvetésen belül hétmilliárd forintot. A működési költségvetés bevételei és kiadásai is esnek, a keret mindkét oldalon a felhalmozási költségvetéshez kerül, a deficit nem változik.
Lényeges módosítás volt a kkv-hitelezés elősegítésére a Garantiqa kezességállományának emelése, és a bírói életpályához szükséges, 11 milliárd forintos átcsoportosítás. Bevezetik a beosztási pótlékot és a címpótlékot, de ezekhez nem rendel forrást a büdzsé. A nemzetiségi pedagógusok a szakbizottság által megszavazott, nagyobb juttatásokat kapják jövőre. A fővárosi és az agglomerációs földutak aszfaltozására forrásokat különítettek el – az önkormányzatoktól a Miniszterelnökséghez került az összeg –, a munkát 2022 végéig kell elvégezni. A források elosztásánál érvényesítik a minisztériumi strukturális átalakítás miatti szerepátrendezések hatását, számos kisebb beruházás név szerint is bekerült a javaslatba, és több technikai módosítás történt.
Több jut jövőre mezőgazdaságra és honvédelemre
Jövőre 12 milliárd forinttal bővül az Agrárminisztérium költségvetése – mondta Nagy István agrárminiszter az M1-en. A többletből ötmilliárd forintot intézményfejlesztésre fordítanak, 5,7 milliárd pedig célzott támogatás lehet – tette hozzá a tárcavezető. Benkő Tibor, a honvédelmi tárca vezetője azt hangsúlyozta, hogy a 2019-es előirányzat fő nyertese a honvédelmi tárca, 86 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, így jövőre 150 milliárd forintot költenek haderőfejlesztésre, többek között helikopterekre.


