Átmeneti lehet csupán az inflációs csúcs
Megemelte inflációs várakozásait a Commerzbank, középtávon azonban nem kell tartani az árak elszabadulásától – derült ki a hitelintézet Világgazdaságnak eljuttatott elemzéséből. A bank szakemberei szerint a GDP-növekedés veszít jövőre a dinamikájából, ami a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is a laza monetáris politika fenntartására sarkallhatja, még akkor is, ha az infláció emelkedésnek indul. Ugyanakkor az MNB a nem konvencionális lazító intézkedések visszavonásába kezdhet hamarosan, a szakértők szerint inkább előbb, mint utóbb tehet ilyen lépéseket a jegybank. Jelenleg kamatcsere-ügyletekkel és jelzáloglevél-vásárlási programmal tartják fenn az ultralaza monetáris politikát, de globálisan a gazdasági ciklus megfordult, ami a magyar bankközi kamatokat is felfelé tolja, a korábban 2 százalékig eső tízéves hozamok mostanra már 3 százalék fölé emelkedtek. A laza monetáris politika már nem képes hatékonyan tartani az alacsony hozamokat, viszont a forint gyengüléséhez vezet. A magas üzemanyagárak és a forint vártnál gyengébb árfolyama a fogyasztói árindexre is nyomást helyez – vélik a Commerzbank elemzői. A maginfláció viszont jóval kedvezőbben alakult és alakulhat a jövőben is. A mögöttes inflációs folyamatok már 2017 második felében felgyorsultak, ugyanakkor a minimálbér emelése miatt kialakult csúcs átmeneti lehet.
Az eurózóna iparának tavalyi felfutása a 2 százalék körüli növekedési ütemet 4 százalék körülire gyorsította – értékelte a Commerzbank a magyar gazdaságot. A bővülés négy tényezőnek tudható be: az uniós forrásoknak, a járműgyártás nagyberuházásainak, az ultralaza monetáris politika által hajszolt lakossági fogyasztás felfutásának és a társasági adó 19-ről 9 százalékra csökkentésének. A bank elemzése külön figyelmet fordított ezek közül az EU-s pénzekre. Ahogy írják: a felpörgő forrásfelhasználás különösen sokat tett a gazdasági növekedés ütemének gyorsulásához. A kormányzat bejelentése szerint csaknem az összes 2014 és 2020 között felhasználható támogatást szétosztották, a következő uniós költségvetési időszakban pedig kevesebb támogatásra számíthat Magyarország, emiatt a GDP dinamikája is gyengülhet.
A közelmúltban közzétett statisztikai mutatók stabilitást tükröznek. A beszerzésimenedzser-index 53 pont felett maradt, az első negyedéves GDP a vártnál magasabb volt, negyedéves alapon számolva 1,2 százalékkal növekedett a kibocsátás, ám a német gazdasági felfutás lecsengésével valamivel alacsonyabb lehet. Középtávon a magyar GDP 2,5-3 százalék körül alakulhat.
Az MNB makropályájának iránya hasonlít a Commerzbank előrejelzéséhez, ugyanakkor a GDP-növekedés terén idén fél százalékponttal, jövőre pedig 0,4 százalékponttal magasabb értékeket vár a jegybank. Az infláció terén viszont eltérést láthatunk, a nemzeti bank 2,8 százalékos emelkedést vár, míg a Commerzbank 2,5 százalékot. Ennél is érdekesebb, hogy míg az MNB szerint jövőre az ideinél is gyorsabb drágulás jöhet a magyar boltokban, addig a kereskedelmi bank prognózisa szerint veszít dinamikájából a mutató. A kormányzati GDP-előrejelzéssel összevetve a hitelintézet idei számai 0,4 százalékponttal, a jövő éviek 1,2 százalékponttal alacsonyabbak, ráadásul az irány is ellentétes.
