Az export is hajtja a logisztikát

Közel kétszeresére, 27 százalékról 59 százalékra nőtt

Európában a közép- és kelet-európai logisztikai iparban elhelyezett pénz aránya 2012 és 2016 között. Az ingatlanbefektetéseken keresztül kimutatott tendencia szerint a térség jó úton halad afelé, hogy az ipari kereslet fő központjává váljon. Az Eurostat úgy kalkulál, hogy 2050-ig 36 százalékkal bővül az európai logisztikai piac, ezen belül a legnagyobb növekedés Lengyelországra jut 54, illetve Csehországra 46 százalékkal – írja az Emerging Europe. A londoni tanácsadó cég idézi Robert Dobrzyckit, az ipari parkok fejlesztésére szakosodott Panattoni Europe vezérigazgatóját, aki régiónk jó esélyeit elsősorban az ipar és az e-kereskedelem gyors fejlődésével magyarázza. E két területet kiemelte Martin Polák, a Magyarországon is jelen lévő Prologis csoport Közép- és Kelet-Európáért felelős vezetője, hozzátéve, hogy ezek növelik a raktárak iránti keresletet is. A szakember 13 milliárd euróra tette a térségben tavaly megvalósított ingatlan- és logisztikai beruházások nagyságát, amit szerinte a gazdasági növekedés, a fogyasztásbővülés és a foglalkoztatottság szintje hajtott.

A Magyarországon szintén aktív Raben Logistics üzletfejlesztési igazgatója azonban a régió kapcsán már a bizonytalan működési környezetetis megemlítette, bár elismerően nyilatkozott a szolgáltatások sorának bővüléséről, a modern technológia alkalmazásáról és a jelentős kapacitásnövelésekről. Agnieszka Haik emlékeztetett, hogy a logisztika Kelet-Európában fiatal ágazat, csak a 2000-es évek elején indult fejlődésnek, de éppen úgy, mint a nyugati piacon: egyes tevékenységek kiszervezésével. Lengyelország például 13,4 millió négyzetkilométer modern raktárfelülettel rendelkezik, 22 százalékkal többel, mint 2016-ban. A növekedés motorjainak fenti sorát kiegészítette az alacsony raktározási és munkaerőköltségekkel, szerinte ez vonzotta például az Amazont Szlovákiába vagy az Alibabát Lengyelországba. Miközben a munkaerő az EU28-ban óránként 26 euróba kerül, térségünkben erősen alulértékelt: az ára Csehországban és Szlovákiában 11 euró körül mozog, Lengyelországban, Magyarországon és Lettországban a 10 eurót közelíti, Romániában pedig 7 euró. „Egyelőre a logisztikai szerződések 90 százaléka Nyugat-Európához köthető, a területet Németország uralja” – mondta Lukasz Michalowski, a Raben lengyelországi nemzetközidisztribúció-fejlesztési igazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Kelet-Európában még mindig gond a megfelelő infrastruktúra és a munkaerő hiánya. A logisztika stabil fejlődése Nyugat-Európában az exportra termelésen alapul, de a felzárkózó országok exporttermelésének növelése más területeken csökkentette a foglalkoztatást.

Robert Dobrzycki szerint az infrastruktúra elsősorban Lengyelországban és Csehországban fejlődött az elmúlt években, stratégiailag már közelítik a nyugati szintet. „Egy ország minél közelebb van Nyugat-Európához, annál jobb, de a munkaerőhiány így is gond” – summázta. A szakember Magyarországról azt mondta, hogy mindig jó piac volt, jó az elhelyezkedése is, de „érintik a mostani politikai kihívások. Márpedig nemcsak a stratégiai helyzet a fontos, hanem a politikai is”. (Az összeállításban magyarországi logisztikai vezető nyilatkozata nem szerepel – a szerk.)

Kelet- és Közép-Európa egészében 54 milliárd eurónyi projekt van készülőben a szállítási infrastruktúra területén, sokkal több, mint a földrész más részein az M&G Real Estate jelentése szerint. E beruházások segítik a logisztikai területek iránt megnőtt igények kielégítését, ezzel a bérleti aktivitást is a fő logisztikai központokban. „A kihívások persze országonként mások, például nagyon eltérő, hogy mennyi idő alatt lehet építési engedélyhez jutni” – mutatott rá Martin Polák. Csehországban a nagy telek is kevés, ami pedig van, azon jórészt kisebb fejlesztések indíthatók. Lukasz Michalowski szerint térségünk

út-, vasút- és kikötőlétesítményei az eddigi fejlesztések ellenére még mindig el vannak maradva a „régi EU” országaiétól, és új kihívásként a munkaerőhiánnyal is számolni kell. A logisztikában a következő évek fő problémája a professzionális járművezetők hiánya lesz. Egy másik, horvátországi példa azt mutatja, hogy gond van az irodaépületek minőségével is. Horvátországban a legzöldebb épületekbe IT-cégek költöztek be, így egyúttal könnyebben megtarthatják a dolgozóikat. Sok cég székháza azonban a szocialista évekből maradt meg, tervezésük és kivitelezésük nem a mai szabványok szerint történt, és persze a karbantartásuk sem mindig az igazi.

A térképen vagyunk

A Colliers International szerint a térség fő logisztikai központjai Csehországban és Lengyelországban vannak, de mellettük Magyarország és egyre inkább Szlovákia is része a páneurópai hálózatoknak. A terület beruházásait vonzza a helyi lakosságsűrűség és

a piac nagysága is. | VG