Egyre kevesebb a közmunkás
Tavaly csaknem 144 ezer közfoglalkoztatott dolgozott költségvetési intézményeknél, az állami szférában, közülük csaknem 126 ezren a humán-egészségügyi, szociális szférában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A közigazgatás, védelem, szociális ellátás területén mintegy 17 ezer, az oktatásban pedig mintegy ezer közfoglalkoztatott munkálkodott. A vállalkozásoknál 8 ezren dolgoztak ilyen formában, a nonprofit szervezeteknél pedig 13 ezren.
Markánsan csökkent a közmunkások száma az utóbbi években. Az intézményi munkaügyi statisztika által nem lefedett körre is kiterjedő belügyminisztériumi adatközlés szerint amíg a közfoglalkoztatottak száma 2016-ban még bő 220 ezer volt havi átlagban, addig tavaly már csak 180 ezer. Éves átlagban 27 ezer fővel kevesebben vallották magukat közfoglalkoztatottnak tavaly, mint 2016-ban.
Egy tavalyi kormányhatározat értelmében a cél az, hogy a közfoglalkoztatottak száma 2020-ig 150 ezer alá csökkenjen. Úgy tűnik, ezt akár idén is el lehet érni, ugyanis a májusi KSH-adatok szerint a költségvetési intézményekben dolgozó közmunkások száma 117 ezer főre apadt.
Tavaly a megelőző évinél 103 ezerrel többen találtak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, közülük több tízezerre tehető a közfoglalkoztatottak száma. Ennek oka lehet az is, hogy egyre nagyobb a különbség a minimálbér összege és a közfoglalkoztatotti átlagkereset között. Amíg 2014 tavaszán a közmunkások 78 ezer forint körül kerestek, a minimálbér pedig 101 500 forint volt, addig májusban 82 ezer forint körül járt a teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete, míg idén a garantált legkisebb havi bér bruttó 138 ezer forint.
Az ominózus határozat korlátozta a 25 éven aluliak, illetve a szakképzettek közmunkásként való foglalkoztatását. Úgy tűnik, a munkaerőhiány okozta keresletnövekedésből inkább a magasabb végzettségűek profitáltak. A 2017. negyedik negyedévi KSH-adat szerint a közfoglalkoztatási programban részt vevők 55 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett az egy évvel korábbi 51 százalékkal szemben. Az átlagosnál magasabb munkanélküliségi rátájú megyékben (Borsod, Szabolcs, Somogy, Baranya) a közfoglalkoztatottak is jóval többen vannak a foglalkoztatotti összlétszámhoz képest.
