Innovációval tornázható fel az export
Kreatív és innovatív vállalkozások tudnak exportképes terméket vagy szolgáltatást előállítani – mondta az exportstratégiával kapcsolatban a Világgazdaságnak Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke. Fontos kérdés az adminisztrációs terhek leépítése és a finanszírozás, a hangsúly mégis a szabályozói környezeten van, amelynek az innovatív megoldások létrehozását kell ösztönöznie, segítenie a technológiaváltást, a szellemi tőke fejlesztését. Bársony Farkas hangsúlyozta: mielőtt arról beszélünk, hogy egy magyar kkv hogyan növekedhet az Egyesült Államokban, arra kell koncentrálni, hogyan jöjjön létre minél több megújulásra képes magyar vállalkozás, ezt pedig a szakképzés, a felnőttképzés és a tudománypolitika befolyásolja leginkább.
A munkaerőpiac, az oktatási rendszer, a szakképzés, a magasabb hozzáadott értéket előállító munkahelyek, az innováció és a technológiai alapú termelékenységnövelés egytől egyig részei az AmCham Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért című javaslatcsomagjának, melynek célja, hogy nemzetközileg is versenyképes magyar vállalkozásokat hozzon létre. Az iparkamara nagyvállalati mentorprogramjában beszállítói programhoz csatlakozhatnak a magyar cégek, ez növeli a kkv-k termelékenységét, és a nagyvállalatok termékláncán is javít. David Cornsteinnek, az új budapesti amerikai nagykövetnek és Szabó Lászlónak, a washingtoni magyar küldöttnek is nagy szerepe lehet a közeljövőben a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak bővítésében. Az AmCham elnöke, aki a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak is a tagja, aláhúzta: kivételes együttállás, hogy a külképviseletet ellátó személyek mind nagy üzleti tapasztalattal rendelkeznek.
A rohamosan fejlődő világ minden vállalkozásnak kihívás, melyre a tudatos innováció a válasz – mondták a Világgazdaság érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sajtóosztályán. Az erős hazai kkv-szektor a kulcsa a stabil munkahelyeknek és a növekvő béreknek, egyúttal ez alapozza meg a magas hozzáadott értékű export lehetőségét is. Most a multiktól kapott tervek alapján gyártanak a magyar kisvállalatok, ami a 3D-s nyomtatók korában egyre kevésbé értékes tevékenység. A tárcától kapott válaszban kiemelték: a magyar kkv-knak még a szinten tartáshoz is innovációs fejlesztésre van szükségük, mivel a nemzetközi multikhoz képest évtizedes a lemaradásuk.
Nem a termék- és szolgáltatásexport aránya a lényeg az ITM szakemberei szerint, hanem az, hogy minél magasabb hazai hozzáadott értékű legyen a kivitel, és a globális értékláncokba is minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységekkel kapcsolódjunk be. A termék és szolgáltatás kategóriái ráadásul egyre inkább elmosódnak a jövőben, gondoljunk arra, hogy a jövő autói nagyrészt szolgáltatásokat nyújtanak majd. A minisztérium munkatársai hozzáfűzték: a high-tech export arányában Magyarország élen jár az EU-ban, és egyre több a magas hozzáadott értékű high-tech beruházás hazánkban, kézenfekvő példa a nemrég bejelentett BMW-gyár vagy a zalaegerszegi Zala Zone tesztpálya. A 2008-as válság utáni világ növekedésének motorja a szellemi és a tudástőke, amelynek szintjét a saját szabadalmak, a fejlesztőmérnökök, termékfejlesztők számán mérhetjük le, elvégre ők adják a versenyképesség és a sikeres export alapját. Az ITM szerint a fenntartható fejlődés záloga, hogy magyar vállalatok magyar márkákat, termékeket hozzanak létre.
A jegybank hat stratégiai javaslata
A Magyar Nemzeti Bank (MNB)
180 pontos tervezetének exportstratégiája hat fejlesztési pontot tartalmaz. Eszerint ki kell használni
a geopolitikai helyzetünket, új piacokra kell belépni (például Délkelet-Ázsia, Brazília, Mexikó), a hazai külkereskedőket kell támogatni. Emellett szükség van a szolgáltatásexport erősítésére, az ország-, a szektor- és
a brandépítést szét kell választani, illetve az exportkész vállalatokat egy co-working irodában lenne érdemes
működtetni.
