Laza a fizetési fegyelem
Az augusztus 9-én megjelent Global Chinese Art Auction Market Report 2017 című elemzés értéke nemcsak abban rejlik, hogy az európai és amerikai szemmel zárt kínai piacon orientál, de a nemzetközi piacot is az ázsiai vevők intenzív jelenléte mozgatta az elmúlt években, ezért érdemes minél többet tudni az értékrendjükről és a szokásaikról. Az online műkereskedelmet szervező és műtárgypiaci adatbázist működtető Artnetnek és a Kínai Aukciósházak Szövetségének egyaránt előnyös az adatmegosztáson alapuló közös munka: az Artnet hozzáfér a kínai aukciók adataihoz – pontosíthatja az adatbázisát, amelyben az aktuális művészi árszinteket előfizetéses rendszerben teszi közzé –, ezáltal erősíti piaci helyét, hiszen a kínai művészeti piac pontos eredményei egyedül nála érhetők el.
A jelentés szerint a kínai művészeti és antik tárgyak globális aukciós eladása 7,1 milliárd dollár volt 2017-ben. Ez 7 százalékos növekedés az előző évhez képest, és további erőteljesebb piaci fellendülés várható. Igaz, ez az adat még mindig nem érte el a 2011-ben mért csúcsot, amikor a kínai művészeti piac összforgalma meghaladta a 10 milliárd dollárt.
2017-ben a minőségi (high end) tételek iránti igény erősebb volt, mint bármikor, 38 mű leütési ára érte el vagy haladta meg a kínai aukciókon a 100 millió jüant, ami átszámolva 14,2 millió dollár. Ez a tételszám kétszerese a 2016-os adatnak, és csaknem tízszerese a 2003-asnak. A piac felső szegmensének növekedése mellett a középső és az alsó szegmensben működő kisebb aukciósházak Kínában – csakúgy, mint a világ egyéb művészeti központjaiban – küzdenek a fennmaradásukért. Tavaly több mint 200 kínai aukciósház hibernálódott, nem szűnt meg, de ideiglenesen felhagyott az aukcionálással, szemben 2011-gyel, mikor csak 86 olyan bejegyzett aukciósház volt Kínában, amelyik nem tartott rendszeresen árveréseket. A múlt évben először csatlakozott kínai művész a 100 millió dollárosok klubjához: Csi Paj-si (Qi Baishi) – akinek 2015 tavaszán az MNG-ben is láthattuk műveit – 1925-ben festett, 12 kínai tájat ábrázoló tekercsképét a legnagyobb kínai aukciósház, a Poly International pekingi aukcióján tavaly decemberben 141 millió dollárért adták el.
A kínai festészet és kalligráfiaművészet átlagára is emelkedett tavaly, 32 855 dollárra. Az ország művészete és régiségei iránti érdeklődés nemcsak az ázsiai országban, de Észak-Amerikában is erőteljesen növekedett, az összforgalmi adat 62 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez nagyrészt a Christie’s New York egyetlen nagyszabású aukciójának köszönhető.
A Fujita Múzeum jelentős kínai művei című rendezvényen egyetlen este alatt 262 millió dollár értékben adtak el kínai (antik és modern) művészeti tételeket, többért, mint az azt megelőző évben összesen.
Az aukción elért jó eredményeket árnyalja a kínai aukciós piac sajátossága, a laza fizetési fegyelem. Sok a kifizetetlen vagy késedelmesen kifizetett tétel. A 2017-ben értékesített összes tétel közül 2018. május 15-ig mindössze 49 százaléknak egyenlítették ki az árát. A késedelmes fizetés a 10 millió jüan (1,5 millió dollár) feletti leütéseknél még jellemzőbb, általánosságban a vételár 28 százalékát fizették ki eddig, a 2017-ben 100 millió jüan felett értékesített 18 csúcstétel közül kettőt fizettek ki és vettek át 2018 májusáig. A 20. századi és kortárs művészet részaránya a teljes értékesítésben változatlanul 60 százalék, a művek átlagára viszont 19 százalékot emelkedett, 207 ezer dollár körül van, magasabb, mint a 2011-es csúcsévben volt.
