Ősszel dönthet a kormány a közszolgálati szektor reformjának részleteiről

Hol tart a közigazgatás – állami, önkormányzati feladatok – átalakítása, átszervezése?

Ez egy hosszú folyamat, amelynek fő célja, hogy az állampolgár érdekei érvényesüljenek, de emellett tekintettel kell lennünk a közigazgatásban dolgozók érdekeire is, s szem előtt kell tartanunk, hogy a korszerű közigazgatásnak az ország versenyképességének javítását is szolgálnia kell.

Hogyan?

A kormányablakok rendszerének kiépítésével, az eljárási szabályok egyszerűsítésével. Előbbiben fontos előrelépés történt: 297 kormányablakot nyitottunk, s a fejlesztéseket folytatjuk. Az ügyintézés ideje korábban 15 perc volt, most 12 perc, amit tovább kell csökkenteni, ezért egyfokúvá tesszük a közigazgatási eljárást, jogorvoslati lehetőségre pedig a közigazgatási bíróságokon lesz lehetőség.

Kaptak is kritikát érte, mondván, hogy az állam maga alá gyűri a bírákat, csorbul a függetlenségük.

Akik ezt mondják, boldog tudatlanságban szenvednek! A köz­i­gaz­gatási felsőbíróság létre­ho­zása az állampolgárok jogvédelmének erősítését szolgálja. A közigazgatási bíráskodásnak nagy hagyománya van hazánkban, jól működött, amíg szét nem verték a szocializmusban. A polgári jogban egyenrangú felek mennek a bíróságra, a közigazgatásiban az állam hoz egy döntést, s ezt megtámadja valaki: egymással szemben az állam és a polgár áll. A bíróknak nagyon sok szakkérdésben kell megfelelő tudással rendelkezniük, s pontosan kell ismerniük a közigazgatás működését, ezért kiválasztásuk egyedi. Azt preferáljuk, hogy a közigazgatásban gyakorlatot szerzett személyek élvezzenek előnyt egy-egy ilyen pozíció betöltésében. De a bírók függetlensége nem csorbul, hiszen döntéseikben nem lehet befolyásolni őket.

Visszatérve a bürokráciára: van még mit lefaragni, nem gondolja?

A hogyan kérdésében sokat léptünk előre, de a mit kérdése még előttünk van, ezért áttekintjük mind a 2200 ügytípust, amelyet ki lehet vezetni, azt megszüntetjük. Teljesen felesleges olyan adatokat szolgáltatniuk az embereknek, vállalkozóknak, amelyekkel az állam nem kezd semmit. Ilyen a vállalkozói engedélyek kérdése: érthetetlen, ha valaki céget alapít, miért kell kanyarognia a bürokratikus útvesztőkben, miért nem lehet például csak adószámot kérnie, az alapításhoz kapcsolódó többi ügye pedig önjáró módon, magától elintéződne.

A kormányfő június végén azt mondta, hogy a magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás. Ahogy fogalmazott: „Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni e színvonalra.” Azért ez kritika is, nem?

Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa. Ezt a filozófiát a teljes államigazgatásban kötelezővé kell tennünk. A magyar kormány 2010 után megkezdte a közigazgatás átszervezését, hogy az korszerű legyen. Ez lépcsőfokokból áll, az első fok a területi közigazgatás átszervezése volt, a központié még előttünk áll, s ennek eleme a racionalizálás. Azt is látni kell, hogy ez nem statikus állapot, hanem az új kihívások miatt folyamatos változás.

Ön racionalizálásról beszél.

A gyáriparosok szövetségének alelnöke és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, s így csökkenteni a versenyszféra munkaerőhiányát. Van ilyen terv?

A cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk. A világ változik. A korszerű informatikának, a digitalizációnak a közigazgatásban is jelen kell lennie, mert ez nemcsak a jövő, de már a jelen, s ez az emberek és a gazdaság érdeke is. Ez akár változást is hozhat majd a létszámban, ugyanakkor lesznek olyan területek, ahol – ha például egy település lakóinak száma nő – a közigazgatásban, közszférában dolgozók számát is növelni kell. Nem akarok számháborúzni, hiszen alapszabály és -igazság: annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek. A tervezés most zajlik, a kormány ősszel tekinti át a helyzetet, hogy a racionalizálás milyen irányba történjen meg.

Lesznek elbocsátások?

A munkavállalók 18 százaléka dolgozik a közszférában, ez Nyugat-Európában 10 százalék, ami azért elgondolkodtató. De amikor az állam hatékony működéséről beszélünk, elsősorban nem leépítésekben kell gondolkodni, hanem meg kell találni azt a receptet, amely a leghatékonyabb eredményt hozza. Gyakran éri kritika a kormányzatot, hogy a minisztériumokban, illetve a háttérintézményeknél, állami cégeknél többen dolgoznak mint korábban… Összességében kell nézni a számokat, s úgy nem igazak a vádak. Látni kell azt is, hogy az adatokat nem lehet összevetni, mivel számos feladat állami hatáskörbe került, így emiatt nagyobb a létszám.

Például?

A közszolgáltató vállalatok nagy része magánból lett állami.

Mit gondol, a közigazgatásban

a gazdasági szervezetek javaslata miért ütközik olyan mértékű ellenállásba, holott a versenyszférában jóval többet lehet keresni?

Nem hiszem, hogy ez valós ellenállás, racionális vélemény, hanem inkább politikai. Hiszen már most is sokan vannak, akik a közigazgatásban szerzett tapasztalataikat a versenyszférában kamatoztatják. De a cél az, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon! Vagyis a közigazgatással maximálisan elégedettek legyenek a polgárok, és az ott dolgozók is megbecsültnek érezzék magukat.

Ha magas szintű munkát követelnek, akkor azt anyagilag is honorálni illik. Mikor lesz bérrendezés?

Több szintje van a bérrendezésnek: a járási, megyei hivatalokban már történt egy nagyarányú bérrendezés, de a központi közigazgatás területén ez még ránk vár. A jövő évi költségvetésben van rá keret, de konkrét döntés még nincs, mert előbb átfogó képet kell kapnunk a jelenlegi helyzetről, hogy hányan dolgoznak a központi közigazgatásban és a mostani feladatokhoz hány ember kell feltétlenül. A bérstruktúra is át fog alakulni, bértömeg gazdálkodásra akarunk átállni, szemben a mostani merev rendszerrel. Ha ugyanis a versenyszférából akarunk megszerezni embereket a közigazgatásnak, akkor versenyképes béreket kell kínálnunk.

Egy tervezet szerint a rendőröknek 2019-től nem fizetnék ki

a túlórákat, hanem csak szabadnapként vehetnék ki pluszóráikat. Ez nem okoz fennakadást a szolgálatvezénylésben? Vékonyodik

a rendőrök „borítékja”. Miért?

Emlékeztetnék rá, hogy 2015 és 2019 között a rendvédelemnél is megvalósul az átlagosan 50 százalékos béremelés, és bevezettük az életpályarendszert. A jogszabály hatálybalépésekor a túlszolgálat ellentételezéséhez átmeneti szabályozás kapcsolódott: a hivatásos állomány tagját választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg a túlszolgálat ellentételezéseként 2018. december 31-ig. A bérfejlesztés utolsó ütemének szabályozása törvénymódosítást igényel, amelynek kapcsán mérlegelni lehet az eddig bevezetett szabályozások tartalmát. Biztos vagyok benne, hogy ennek és az életpályamodellnek a következményeként az állomány látja és átérzi, hogy a kabinet megbecsüli. A rendőrök tömeges távozásáról szóló hírek pedig kacsák. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rendőrség hivatásos állományának feltöltöttsége a 2018. július 1-jei állapot szerint 97,8 százalék. Magyarország kiegyensúlyozott közbiztonságát, állampolgáraink nyugalmát, a rendőrség szakmai feladatainak ellátását semmi nem veszélyezteti.

Igaz az, hogy a kormány a kisebb településeken megszüntetné

a polgármesteri hivatalokat?

Nincs ilyen terv! Gondoljon csak arra, hogy az Orbán-kormány durván 1300 milliárd forintból konszolidálta az önkormányzatokat, nem pedig ellehetetlenítette. A jövőben a kis településeket meg szeretnénk erősíteni, ezt a célt szolgálja a vidék esetében tervezett, megemelt családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a most készülő Magyar falvak program is.

A konszolidáció után szigorú szabályok vetettek gátat a települések eladósodásának. Hogy látja, kézben tartják a gyeplőt

a polgármesterek?

Vegyes a kép: egyes helyhatóságoknak trükkökkel, különböző módszerekkel sikerült eladósodniuk, ám a többség felelősen gazdálkodik. Azt azért át kell tekintenünk, hogy a feladatok mindenütt igazságosan és hatékonyan legyenek elosztva.

Orbán Viktor nemrég azt mondta, nem állítja, hogy a járási rendszer tökéletes állapotban lenne, nincs meggyőződve ugyanis afelől, hogy a járási hivatalok és központok száma optimális. Az elkövetkező négy év alkalmas arra, hogy e kérdésnek is nekifeszüljenek. Hogyan?

Csaknem kétszáz járás van, ami nem biztos, hogy indokolt. Van, amelyikben 15 ezer, a másikban 150 ezer ember lakik.

A közigazgatás átszervezése kapcsán érdemes áttekinteni, hogy ez a kép optimális-e.