Sokakat csábít a magyar gázpiac
Százötven cég fordult meg gázkereskedőként a magyar piacon az elmúlt tizenöt évben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most közzétett nyilvántartása szerint, amelyből kiolvasható a vállalkozások fel- és letűnésének, átalakulásának ideje és módja is. A 150 társaságból 33 már visszaadta az engedélyét, ami persze nem jelenti feltétlenül a kivonulásukat vagy megszűnésüket. Jó példa erre a magyar–orosz Panrusgáz Zrt., amelynek például már 2011 óta nincs magyarországi gázkereskedői engedélye, mert a társaság a szabályozás akkori változása miatt úgy döntött, hogy vevője a földgázt a továbbiakban nem magyarországi, hanem ukrajnai átadási ponton veheti át tőle. Ettől függetlenül a Panrusgáz hazai gázpiaci szerepe még igen jelentős: magyar oldalról a cég a magyar–orosz hosszú távú gázimport-megállapodás aláírója, kedvezményezettje, tőle kerül az energiahordozó a hazai állami nagykereskedőhöz. A Panrusgáz részvételével tavaly 5,1 milliárd köbméter gáz érkezett az országba.
A listáról kikopottak egy része a hazai közműszolgáltatás központosítása során vált meg egyetemes szolgáltatói vagy egyetemes gázelosztói tevékenységétől. A gázszolgáltatás meghatározó és a gáz-kiskereskedelem jelentős részét már az NKM Nemzeti Közművek ellenőrzi, amelynek egyik fele a múlt év óta a magyar államé és az MFB-é, a másik fele pedig a szintén állami MVM-é. Rajta kívül már csak a Csepeli Erőműnek van egyetemes gázszolgáltatói engedélye. Ugyanezen folyamatban szálltak ki a versenyből egyes piaci cégek is, például a Tigáz vagy jóval előtte a lakossági versenypiacon is erős pozíciókat szerző EMFESZ. Igaz, ez utóbbi jövője egyéb okokból is kérdésessé vált. Változás várható a gázszállításban is. Ilyen engedélye két társaságnak van, közülük a nagyobbik, az országos rendszerirányító és rendszer-üzemeltető FGSZ hamarosan megvásárolja a nála jóval kisebb Magyar Gáz Tranzitot. Tárolói engedéllyel rendelkező társaságból kettő van, ezek az MVM-hez tartozó MFGT és a több cég kezében lévő MMBF. Viszont csak egy cég üzemeltethet szervezett földgázpiacot, azaz gáztőzsdét, mégpedig a CEEGEX.
Viszonylag sok korlátozott gázkereskedői engedélyt adott ki a hivatal (de vissza is vont jó néhányat), ilyenből 55 van érvényben. Ebből a körből legutóbb, augusztus 1-jén a csehországi Axpo Trading AG organizacni slozka távozott, de testvércége, az Axpo Austria maradt. A listán 46 kereskedelmi engedélyes van, szerepelnek közöttük hazai erőművek, ipari felhasználók, hagyományos energiakereskedők, sok – a nagyközönség előtt – kevéssé ismert cég, és inaktívak is vannak. A hazai gázipari engedélyesekben a magyar tőkeérdekeltség 35,7 százalék volt 2016-ban a MEKH egy másik kiadványa szerint. Ezen belül a Magyarországon bejegyzett, magyar többségi tulajdonú befektetésre 19,3 százalék, az állami tulajdonra pedig 16,4 százalék jutott. A külföldiek befektetései 43,2 százalékot tettek ki. Azóta a hazai arány nőtt, de a 2017-es adatokat csak a jövő év elején teszi közzé a hivatal.
